szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Kommunikációs trükknek és egyszerű hisztériakeltésnek tűnik a kormány bejelentése a fogvatartási körülmények miatt megítélt kártérítések kifizetéséről. A kedd reggel megjelent kormányhatározat ugyanis semmiben nem tér el a jelenlegi gyakorlattól. Ám később a kormány akár drasztikusabb eszközökhöz is folyamodhat.

Abszurd fordulatot hozott a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amelynek – az eddigi kormányzati kommunikáció alapján keltett várakozások szerint – fel kellett volna függesztenie a hazai börtönkörülményekért megítélt kártérítések kifizetését. A megjelent szöveg alapján viszont semmi ilyesmi nem történt: a kormány mindössze arra szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy „egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig” ne fizessen. Márpedig ez pontosan így volt eddig is, az állam a határidő lejárta előtt fizette ki a kártérítéseket.

Ez alapján pedig

Orbán Viktor bejelentése nem tűnik másnak, mint egy jól felépített kommunikációs blöffnek.

Ezzel többször élt már a miniszterelnök, elég csak a hosszú kommunikációs karriert befutó, de abszolút nem alkalmazott Stop Soros törvénycsomagra – különös tekintettel a nulla forint bevételt hozó bevándorlási különadóra – gondolni, de ugyanúgy blöffölt Orbán a halálbüntetéssel, amelyhez hozzá sem nyúlt, mégis terítéken tartotta és eljátszotta, hogy Brüsszellel harcol az ügyben. Most pedig megtalálta azt a témát – a gyöngyöspatai romák kártérítésével együtt –, amellyel ismét akár hónapokra tematizálhatja a közbeszédet, és megint lesz valami, ami miatt birokra kelhet az uniós bírósággal.

©

Az egyre szaporodó magyar perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű egy probléma. Az ítélet nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

A második feltételt teljesítette is a kormány: 2016-ban törvényt hoztak arról, hogy az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni, a kártérítési összeg pedig egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet.

Tévedés azonban azt hinni, hogy az ítélet szerint „luxuskörülményeket” kell biztosítani a magyar fogvatartottaknak. Kártérítés csak abban az esetben jár, ha a körülmények annyira rosszak, hogy „az azokból eredő szenvedés és megaláztatás túlmutat a minden szabadságvesztésben szükségszerűen benne foglalt szenvedésen és megaláztatáson”.

©

Márpedig a mai magyar börtönökben gyakran előfordul, hogy 30 elítélt él egy 40 négyzetméteres cellában évekig, ami nyilvánvalóan azt sem segíti, hogy szabadulásuk után visszailleszkedjenek a társadalomba.

Két hónap vagy 58 nap?

A most megjelent kormányhatározat azonban éppen ezen nem fog változtatni, a kártérítés, úgy tűnik, továbbra is járni fog. A jelenlegi gyakorlat szerint, ha egy fogvatartottnak a bíróság pénzt ítélt meg, akkor azt továbbítják az Igazságügyi Minisztériumnak, amely a kifizetésekért felel. Az összeg átutalására a tárcának hatvan napja van.

A határozat azt mondja ki, hogy a kifizetéseket a 60. nap végéig függesztik fel, csakhogy eddig is az volt a jellemző, hogy az IM az 58-59. napon utalt – mondta el a hvg.hu-nak Cech András ügyvéd. Ez még csak nem is azért volt, mert a minisztérium nem akart volna fizetni, sőt általános vélemény, hogy a minisztérium költségvetési főosztályán dolgozók korrekten, a jogszabályoknak megfelelően végzik a munkájukat.

Az utalás esetleges csúszásának sokkal inkább adminisztratív oka van: a minisztériumnak először tájékoztatást kell kérnie a végrehajtói kamarától, hogy az érintett fogvatartott ellen van-e folyamatban lévő végrehajtás gyerektartás miatt. Ha van, akkor ezt az összeget le kell vonni a kártérítésből.

Ez a folyamat nagyjából 50 napot vesz igénybe, majd a kártérítés visszakerül a minisztériumba, jellemzően a lista végére. Arra viszont így is mindig figyelnek, hogy ne csússzanak ki az időből.

Cech András szerint ennél szembetűnőbb a kormányhatározat második fele, amely arra is felkéri Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy „a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül, és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt”.

„Ez már magában hordozza a változás lehetőségét, de sok mozgásteret nem hagy” – mondta.

A felülvizsgálatot a kormány mindenesetre minden további nélkül megteheti, hiszen a jogerős strasbourgi ítélet csak általános kötelezettségeket ró a magyar államra: a preventív jogorvoslat létrehozását, azaz a körülmények javítását és a lehetőséget, hogy a fogvatartott panaszt nyújtson be. Valamint azt is, hogy ha azokat nem sikerült orvosolni, kártalanítást kapjon. Innentől viszont széles mérlegelése van az államnak.

©

Az 1200-1600 forintos kártérítési összegre Strasbourg korábban rábólintott: noha az fele a korábban megítélt összegeknek, a bíróság úgy tartotta, ez az összeg még arányos, ennyi belefér az állam mérlegelési szabadságába.

Ha a fideszes többség – egy extrém példát nézve – 100-300 forintra csökkenti a kártérítési összeget, akkor újra Strasbourg elé kerülhet az ügy, de így is éveket nyer a kormány.

Nem tudni, hova vezet

Az Európa Tanács miniszteri bizottsága időről időre előveszi az ügyeket és ellenőrzi a strasbourgi döntések végrehajtását, a bíróság pedig – ha egy következő, túlzsúfoltságról szóló panasz elé kerül – megvizsgálja, hogy a sérelem orvoslására szolgáló magyar eljárás hatékony-e, és ha igen, akkor a panaszos élt-e vele. Így tehát a bíróság is értékeli egy következő ügyben, hogy a bevezetett magyar jogorvoslat megfelel-e a korábbi ítéletben megfogalmazott követelményeknek.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, az, hogy megvizsgálják az eddigi gyakorlatot, nem is jogellenes, és nem is indokolatlan. A kártalanítást bevezető 2016-os törvénymódosítás hatályba lépése óta eltelt három év,

életszerű is megvizsgálni, hogy működik a gyakorlatban a rendszer.

A kormányhatározat indoklása viszont – mely szerint „a börtönbiznisz károsítja az államot, károsítja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét” – Kádár szerint az abszurd és bizarr propagandát tükrözi.

„Félő, hogy ez egy koncepciózus és tendenciózus folyamat kezdete, és az új szabályozással nehezebbé válik majd a jogérvényesítés” – tette hozzá.

Azt egyelőre az érintettek is csak találgatni tudják, hogy pontosan milyen változásokat képzelhetne el a kormány a szabályozásban. Cech András szerint a legkönnyebb és a legcélravezetőbb az lenne, ha a körülményeken javítanának. A Belügyminisztérium és a büntetés-végrehajtás 2015-ben úgy tervezte, hogy 2019-re 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltsági mutatóját, ebből mostanra 113-t sikerült elérni.

©

Négy éve arról is szó volt, hogy Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon húznak fel új börtönt, de a közbeszerzéseket többször eredménytelennek minősítették, mert a kivitelezésre jelentkező cégek túl magas árajánlatot tettek. Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét aztán tavaly ki is vették a rendeletből.

A BVOP azt írta a lapnak, hogy 2020 első negyedévében teszik majd le a csengeri börtön alapkövét, és az év végén átadják a berettyóújfalui börtönkórházat. Az összes többi esetben még mindig zajlik a tervezés.

Cech szerint azonban a 112 százalék csak az országos átlag, ennél sokkal rosszabb mutatók is vannak néhány börtönben. Ráadásul a börtönépítések és -korszerűsítések nemcsak a fogvatartottak körülményein javítanának, hanem a kormány fizetési kötelezettségén is.

„Az elmúlt öt évben már meg lehetett volna oldani, hogy a zsúfoltság ne rendszerszintű, hanem időszakos jelenség legyen.

Bár a szakértők egyelőre nem mernek találgatni sem, hogy milyen változásokat hozhat majd a felülvizsgálat, sokan arra tippeltek, hogy a kártalanítási panaszok benyújtását szigorítják majd, és a kifizetett összegeket csökkentik. Más szóval: mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a fogvatartottakat joguk érvényesítésében.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hurrikán volt az űrben az Északi-sark fölött, soha nem láttak még ilyet

Hurrikán volt az űrben az Északi-sark fölött, soha nem láttak még ilyet

Az ELTE kutatói szokatlan jelenséget tapasztaltak a mobilozó gyerekeknél

Az ELTE kutatói szokatlan jelenséget tapasztaltak a mobilozó gyerekeknél

Korrupcióüldözés Szlovákiában: pár másodperccel a szabadulását követően vették őrizetbe a politikust

Korrupcióüldözés Szlovákiában: pár másodperccel a szabadulását követően vették őrizetbe a politikust