Magyarország elveszítette a második kvótapert is az Európai Bíróságon

Elveszítette a menekültkvóták miatt indított pert Magyarország az Európai Unió Bíróságán – írta közleményében a testület. Magyarország mellett Lengyelországot és Csehországot is elmarasztalták, mert megtagadták a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmus teljesítését, ami uniós kötelezettségük lett volna.

Az Európai Bizottság 2017 júniusában indított jogsértési eljárást a három ország ellen, amiért nem hajtották végre az eredetileg még 120 ezer, később mintegy 98 ezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus létrehozásáról szóló döntést. A határozatot minősített többséggel, mások mellett Magyarország és Szlovákia tiltakozása ellenére fogadták el az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében. Egy korábbi, a két ország kezdeményezésére indult kvótaperben azonban a luxemburgi székhelyű bíróság 2017 szeptemberében azt állapította meg, hogy a határozat attól még érvényes.

Az ítélet szerint a tagállamok nem hivatkozhatnak sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataikra, sem az e mechanizmus állítólagos működésképtelenségére.

Az Európai Bíróság ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy a tagállamok megsértették uniós kötelezettségüket. Nemcsak azt nem jelezték, hogy hány, nemzetközi védelmet kérelmezőt tudnak rövid időn belül áthelyezni a területükre, hanem az Európai Tanács határozatát is megsértették, mely 120 ezer menedékkérőt osztott volna szét kötelezően Görögországból és Olaszországból más uniós tagállamokba.

Lengyelországot és Csehországot azért is elmarasztalták, mert nem tartotta be a menedékkérők önkéntes áthelyezését, de ez Magyarországra nem volt érvényes.

A három tagállam azzal érvelt a bíróságon, hogy az Európai Bizottság keresete elfogadhatatlan, mert azokat 2017 szeptemberig kellett végrehajtani, utána pedig már nem lehetett orvosolni.

A bíróság ítélete azért sem volt meglepetés, mert ugyanez szerepelt tavaly a főtanácsnoki indítványban is.

Mi történik most?

A kötelező kvótákról hozott döntés értelmében Magyarországnak összesen 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia, és mi bíráltuk volna el a menedékkérelmüket. Tehát nem kellett volna nekik automatikusan megadni a menekültstátuszt, ennek elbírálásáról a magyar hatóságok dönthettek volna. Ennek ellenére az Orbán-kormány egyetlen embert sem volt hajlandó átvenni.

Magyarország korábban már elvesztett egy kvótaper, azt Szlovákiával közösen indította, mert véleményük szerint az Európai Tanács 2015-ben kétharmados többséggel hozta meg a döntését. Az Európai Bíróság azonban ezt sem találta megalapozottnak.

A testület mai döntésének értelmében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az elmarasztalt három tagállammal szemben. Hivatalosan tehát kötelezheti hazánkat, hogy teljesítsük a ránk kiszabott kvótát, ha pedig ezt továbbra sem tesszük, napi pénzbüntetést szabhat ki, egészen addig, amíg nem változik a magyar kormány hozzáállása. Az viszont egyelőre nem világos, hogy visszamenőlegesen erre van-e lehetőség, hiszen a kötelező kvóták teljesítésének a határideje 2017 volt – ahogy erre a keresetben a tagállamok hivatkoztak is.

A Fidesz Facebook-oldalán reagált a csütörtöki döntésre, és arra figyelmeztettek, hogy folytatják a harcot "az európai mainstream ellen, akik még mindig nem értették meg, hogy a bevándorlás támogatása nem jó válasz Európa problémáira".

A magyar kormány nevében Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára korábban úgy reagált: kezdettől fogva az a kormány meggyőződése, hogy "ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de Brüsszel valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be, amelynek a jelei ma is egyértelműek".

A politikus szerint a távozó Európai Bizottság, az Európai Parlament bevándorláspárti erői például most a máltai kvóta-megállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére, és kényszerpályára akarják állítani a hamarosan hivatalba lépő új Európai Bizottságot is.