B, D, C, C – aki sorrendben ezeket a válaszlehetőségeket karikázta be az írásbeli magyar érettségi első részének 9-es feladata “a”, “b” és “c” kérdésénél, az már részben megnyugodhat: máris van négy pontja. És hogy lehet, hogy a három kérdésre négy válasz volt? Úgy, hogy a 2020-as írásbeli magyar érettségi szövegértési részének Mátyás király kódexgyűjtési szokásait feszegető feladat “a” kérdésére két jó választ is meg lehetett jelölni.

Aki 90 perc alatt helyesen válaszolt Tevan Andor, A Könyv születése című írását követő összes feladatra, az 40 pontot szerezhetett. Ehhez azonban olyan kifejezéseket kellett kihámozni a szövegből, mint a scriptuarius, vagy a “csaphatnánk”. Ha elég figyelmes volt, könnyedén megválaszolhatta azt a kérdést is, hogy mitől volt jobb a pergamen, mint a papirusz.

A pontos - de nem hivatalos - megoldásokat oktatási szakportálunk, az Eduline számára egy szaktanár is elkészítette, itt megnézheti, hogyan kellene kinéznie egy 40 pontos szövegértési feladatlapnak.

MTI / kormany.hu / Árvai Károly

“Szóbeli egyeztetésünkre hivatkozva szeretném indítványozni, hogy szíveskedjék lehetővé tenni „Segítsük fogyatékkal élő társainkat” elnevezésű programsorozatunk beindítását.” – akár így is kezdhette egy érettségiző diák a második, szövegalkotási feladatot, amiben levelet kellett fogalmazni az iskolaigazgatónak arról, hogy támogasson egy, a diákok összefogásával a fogyatékkal élők számára szervezett programot.

Jó megoldásért legalább 120 szót kellett leírni, és a fogalmazásban odafigyelni a címzésre, a megszólításra, a keltezésre és a helyesírásra. Egy lehetséges jó - de nem hivatalos - megoldást itt találhat az Eduline szaktanárától.

A műértelmező szövegelemzés komolyabb felkészültséget igényelt, de szerencsére lehetett választani Fekete István Tolvaj című novellájának értelmezése vagy Tóth Árpád és Arany János egy-egy versének összehasonlító elemzése között.

Aki az előbbit választotta, nem hibázhatott, ha legalább 400 szavas esszéjében kitért a gyermeklét és a felnőttek világának szembeállítására, mint klasszikus irodalmi toposzra, és hozott rá pár példát is, mint Saint-Exupéry, Kosztolányi, Csáth vagy Móricz. Azzal is szerezhetett még pontokat, ha színtérként azonosította a falu zárt és szigorú erkölcsű mikrovilágát, és felismerte, hogy a szóhasználat és a töredékes párbeszédek arra utalnak, hogy a szereplők bizalmas emberi kapcsolatban állnak egymással. Itt egy lehetséges jó megoldás.

MTI / kormany.hu / Árvai Károly

Az összehasonlító verselemzést választók pedig akkor jártak jól, ha ügyesen elhelyezték a költőket saját korukban: Aranyt, mint a XIX. század második felének jelentős alkotóját, akinek lírája válságtünet, Tóthot pedig mint a magyar modernség jeles képviselőjét, akinek jellegzetesek impresszionista stílusjegyei. Pontot ért, ha felismerték a két költemény vershelyzetének hasonlóságait, például hogy hétköznapi képekkel indítanak, és az eltérő főbb motívumokat, amilyen Aranynál a kert és a hernyó, Tóthnál pedig az űr és a csillagok. A szaktanár által kidolgozott jó megoldást erre találja.

Az idei magyarérettségi a hvg.hu által megkérdezett diákok szerint nem volt nehéz, legfeljebb átlagos. Az érettségi megtartása sokáig bizonytalan volt az új típusú koronavírus-járvány okozta helyzet miatt, és rendhagyó lett: csak írásbeliből áll, és különleges biztonsági intézkedések közepette rendezik meg.