Hétfőn hallgatta meg a magyar kormány és az Európai Parlament képviselőit az Európai Bíróság abban a perben, amit a magyar fél a jogállamiságról szóló jelentés elfogadása után indított.
„Határozott és erős jogi érvekkel készülünk a holnapi tárgyalásra. Bízom benne, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tekintik a jogállamisági elveket, köztük az eljárási szabályok átláthatóságát, amelyek tiszteletben tartását oly nagy lelkesedéssel kérik számon másokon” – írta vasárnap az igazságügyi miniszter abban a bejegyzésében, amelyben az Európai Unió Bíróságának hétfői tárgyalási napjára hívta fel a figyelmet. Most került ugyanis a bíróság elé a Magyarország megsemmisítési keresete az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásának ügyében. A magyar fél azt vitatja, hogy a szavazáskor megvolt az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség az Európai Parlamentben.
Hétfőn tárgyal arról az Európai Bíróság, hogy a kormány szerint érvénytelen volt a Sargentini-szavazás
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „a hazug Sargentini-jelentést az EP bevándorláspárti többsége erőltette át azért, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Magyarország bevándorlás politikájára”.
A tárgyalásról beszámoló Eurológus szerint „a határozott és erős jogi érvekre” nem volt szükség Luxemburgban, mivel az ilyen tárgyalások alkalmával a bíróság tagjai kérdéseket tesz fel a feleknek, más témákról nem esik szó. Az unió ügyeivel foglalkozó blog azt írja: „A bíróság azokkal a területekkel kapcsolatban fogalmaz meg kérdéseket, amelyekre vonatkozóan vélhetően vita van a tanácson belül, vagy kevés a felek által már benyújtott és előadott információ.”
A tárgyaláson – olvasható a cikkben – az Európai Parlamentnek azt az álláspontját járták körül, amely szerint a magyar kereset korai, nics ugyanis olyan jogi aktus, amit megtámadhatnának. Azzal érveltek, hogy a Sargentini-jelentés csak egy felszólítás az Európai Tanács tagjai számára arra, hogy folytassák le a 7. cikk szerint eljárást. Megtámadni szerintük csak majd az esetleges döntést lehetne, hivatkozva akár a szavazásról szóló kifogásokra.
A blog szerint háromféle döntést hozhat a bíróság: minősíthetik a magyar keresetet
Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense azt közölte a lappal, hogy az ügyben október 12-én ismerteti véleményét Michal Bobek, a bírói tanács cseh főtanácsnoka. Az ítéletet egy későbbi időpontban hirdetik ki.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
