Újabb front nyílt az MTA körüli háborúban: Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, július 27-én soron kívül, egynapos határidővel bekérte a kutatóhelyek 2020 évre vonatkozó kutatási terveit. A kérésben nem is csak a nyár közepi időpont és az ilyenkor szinte teljesíthetetlennek tűnő határidő okozott megdöbbenést, hanem a forma, amelyet elvárt az elnök:

Rövid, tömör, könnyen áttekinthető összefoglalót várok, mely átfogó témamegjelölések mentén mutatja be a tervezni kívánt kutatási tevékenységeket. Kérem, hogy az egyes kutatóhelyek kutatási témáit intézetenkénti bontásban megjelölve, azokat legfeljebb egy-egy mondatos kifejtésével jelöljék meg, úgy, hogy az intézetenként ne haladja meg a fél oldalnyi terjedelmet

– áll a szövegben. Tehát nemcsak arról nem vettek tudomást, hogy a nyári szabadságolások ideje alatt kéne kutatási terveket összeállítani, hanem arról sem, egy kutatási terv nem egymondatos szokott lenni, hanem úgy 20-30 oldal. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), és az Oktatói Hálózat (OHA) közös állásfoglalásban kérte az ELKH Irányító Testületét, és az intézetek vezetőit, határolódjanak el a szerintük megalázó értékelési folyamattól, illetve arra kérték az MTA újonnan megválasztott vezetőit, kiemelve Freund Tamás elnököt, tiltakozzon erre a felmérésre hivatkozó bármilyen finanszírozási és átalakítási terv ellen.

Freund Tamás

Reviczky Zsolt

Az állásfoglalás szerint ez a felmérés valójában csak leplezi, hogy a pénzt nem szakmai szempontok alapján fogják szétosztani.

A kérdéseinket mi is elküldtük az ELKH-nak, de válaszul csak azt a közleményt küldték el, amelyet augusztus elején reakcióként a tiltakozó tudósok is megkaptak. Nem Maróth Miklóstól vagy bármelyik érintettől, hanem az ELKH kommunikációs igazgatójától, Hencz Évától.

Eszerint a munkájukat a 33 főből álló Tudományos Tanács és a tíz főből álló Nemzetközi Tanácsadó Testület támogatja, a gyorsan bekért tervek pedig valójában csak többletpénzek elosztásáról szól, amely 2020 második félévére 11 milliárd forint, ők pedig csak a 2020-as “átfogó témamegjelölések rövid összefoglalóit” akarták látni.

A közlemény szerint a 2021-től beépülő 22 milliárd forint többletforrással több mint duplájára növekszik a kutatóhálózat finanszírozására rendelkezésre álló összeg, ebből 9 milliárd forint bérfejlesztésre jut, a fennmaradó forrásokat az ELKH a működésre fordítja, például a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire. Tehát röviden összefoglalva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat azzal érvel a tudósokat kiakasztó elbírálási rendszer mellett, hogy több pénz van.

Ezt támasztotta alá a hvg.hu-nak az MTA doktora és az Enzimológiai Intézet professzora, Váradi András is:

Egy mondatban azt lehet mondani, adj pénzt, egymondatos kutatási terv viszont nem létezik. Többletpénzt sem lehet így szétosztani, mert kutatási pénzt csak olyan versenyben szabad odaítélni, amit komolyan veszünk

– mondta Váradi, aki szerint nem is ez az ostoba válasz a legrosszabb, hanem az, hogy ezt meg tudják csinálni.

“Aki ebben részt vett, mindenki tudja, hogy abszurdum: ebben részt kellett vennie minden kutatóintézet-igazgatónak, és kénytelenek voltak kiadni minden kutatócsoport-vezetőnek. Belekompromittálódott ebbe sokszáz ember, mert senki nincs abban a helyzetben, hogy azt mondhassa, elnök úr, térjen magához. Inkább mindenki leírt egy mondatot.

Szégyelljük magunkat valamennyien, hogy ilyen nemtelen dologban kell részt vennünk

– folytatta a professzor, aki szerint az egész mögött valójában az állhat, hogy egy adminisztratív kormányhatározatnak gyorsan eleget kell tenni, amelyet vagy elfelejtettek, vagy ők sem kaptak rá időt.

Az ELKH válaszából ítélve persze a közös állásfoglalás sem fogja megváltoztatni a pénzosztási módszert, de maga Váradi sem lát erre sok esélyt: “A természettudományban az ember próbál racionálisan gondolkodni. Tehát itt azt kéne mondani, hogy elnézést, Maróth elnök úrnak rossz napja volt. De az élettapasztalat azt mondatja velem, hogy mindnyájan örök életünkben szégyellhetjük magunkat, hogy ilyenbe belekergettek minket, hogy a végén majd azt mondhassuk, nem baj, legalább több pénzt kaptunk.”

Az a kérdés is felmerül, hogy a megszólalását névvel vállaló tudós ezek után vár-e támogatást Maróthéktól, erre viszont röviden válaszolt: “Természetesen el sem tudom képzelni, hogy engem, vagy a csoportomat bármi bántódás érjen ezért a véleményért.”

Az MTA korábbi alelnöke, Maróth Miklós 2019 augusztusa óta az ELKH elnöke. A hálózatba szervezte át a kormány azokat a kutatóintézeteket, amelyeket leválasztottak az MTA-ról. Az ELKH működéséhez az MTA vagyontárgyait, központi adminisztrációjának egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használják fel, vagyis a tudományos élet képviselői szerint jelentősen csorbul az MTA autonómiája, mivel az ELKH-ba az elnököt és a tagokat is személyesen a miniszterelnök választja ki.