Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke július 27-én soron kívül, egynapos határidővel bekérte a kutatóhelyek 2020. évre vonatkozó kutatási terveit, értesült a Narancs.hu.
A portál szerint Maróth az ELKH alá tartozó kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek vezetőinek írt levelében azt közölte, hogy a kutatási programokat összesített javaslatként kívánja az ELKH Irányító Testülete elé terjeszteni, ami után az Irányító Testület feladata lesz „a jóváhagyásra méltó kutatási programok kiválasztása”.
Az ELKH-t tavaly nyáron hozta létre a kormány, majd szeptemberben az MTA ellenállásának dacára az új szervezet fenntartásába adta a korábban az Akadémiához tartozó 10 kutatóközpontot és 5 önálló intézetet, azaz Magyarország messze legjelentősebb, körülbelül 4 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatát.
Míg az irányítási jogokat korábban az MTA gyakorolta, az új felállásban ezek az ELKH 13 fős Irányító Testületéhez kerültek. Az IT-be hat tagot javasolhatott az MTA, hatot a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium, a tagokat aztán Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki.
A Narancs.hu információi szerint az adatkérés meglepetésként érte a kutatókat és az intézetvezetőket, de még az Irányító Testület tagjait is. Az egyes kutatási témákat ráadásul egy-egy mondatban kellett megadni, egy teljes intézetre legfeljebb fél oldal juthatott.
A portál egy másik forrásra hivatkozva azt írja, hogy tavaly szeptemberben volt egy olyan egyezség a kormány és az MTA között, hogy egy évig nem nyúlnak az intézethálózathoz. A moratórium szeptemberben lejár, ami azt jelentheti a lap szerint, hogy Maróth Miklósnak láthatóan tervei vannak.
A portál megkérdezte az ELKH-t a soron kívüli adatkérésről és az Irányító Testület döntésének várható szempontjairól.
"Az egyes kutatóhelyek alapfeladatai és kutatási programjai a kutatóhelyek vezetőivel együttműködésben kerülnek meghatározásra. Az egész folyamatnak a lényege az, hogy az Irányító Testület az intézeteknek az ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat. Mindez együtt biztosítja, hogy az ELKH kutatási stratégiája nemzetközi mércével mérve is megfelelő tartalmú és minőségű lesz. Az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai léptékű tématerület került meghatározásra az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra vonatkozóan, amelyek a következők: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás – írták, hozzátéve, hogy – a 2021-ben érkező 22 milliárdnyi pluszforrásból 9 milliárd bérfejlesztésre jut,
a fennmaradó forrásokat a működésre fordítjuk, többek között a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire."
