A Magyar Művészeti Akadémia szerint sem az MTA-nak, sem a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának nem lehet feladata az, hogy a társszerveket támadják.
A Kúria Radnóti Sándornak és az Akadémiai Dolgozók Fórumának adott igazat a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának megőrzéséről szóló perben, amely az eljáró bíróság kérdésében folyt.
A rendszerváltáskor doktorált, de nehezen tudott elhelyezkedni tudósként. Aztán egy svéd ösztöndíj, majd a CEU 5000 dolláros csekkje segítette, négy és fél év Arizona után lett állása idehaza. Elnöki pályázatának megírásában segítették azok a kollégák, akik egy HVG-cikk alá kommentelve adtak tanácsokat a Facebookon. Kiemelt célja a tudósok munkakörülményeinek javítása és hogy a tudományos eredmények jobban eljussanak a társadalomhoz. HVG-portré.
Megvan, kik vezetik a Tiszából a parlamenti bizottságokat. Elkezdődött az idei érettségi. Átszervezés van a fideszes médiabirodalomban. Ez a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.
Magyar Péter is beszédet mond az MTA 200. közgyűlésének díszünnepségén, hétfőn.
Több pontot adnak jelenleg a HUN-REN kutatási hálózatban azért, ha egy tudós Kelet-Timorral és Üzbegisztánnal kutat együtt, mint ha magyar–német közös projektben dolgozna, de egyéb abszurd követelményekre, hatalmas adminisztratív vízfejre, a transzparencia és a párbeszéd hiányára is panaszkodik a HVG-nek nyilatkozó két intézetigazgató. Közöljük a 123 kiemelkedő kutatócsoport közös javaslatait is.
Nagy az egyetértés, hogy csak tudományos tevékenységgel lehet kiérdemelni az MTA-tagságot, de sokan kételkednek, hogy az Akadémia minden politikai befolyástól függetlenül működik.
Rozsondai Marianne könyvtörténész férjével együtt páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt vásárolt és adományozott az Akadémiának, ahol 42 éven át dolgozott, Arany János főtitkári szobájában. „Amikor megfogom őket, azt érzem, hogy kezemben a történelem”, mondja, és azzal biztat, hogy ezek a kötetek valószínűleg tovább megmaradnak, mint a múlt század elején savas papírra nyomott kiadványok. HVG-portré.
Tárgyi tudás, az új technológiák alkalmazása, kritikai gondolkodás nélkül nincs kreatív értelmiség, saját gondolatok, vélemény nélkül az emberek teljesen kiszolgáltatottakká, manipulálhatókká válnak – állítja az MTA elnöke. Freund Tamással az AI „humanizálásáról”, a tudományos pálya presztízséről, az Erasmus- és Horizont-programok befagyásának következményeiről is beszélgettünk.
A kormánytól komoly gesztus, hogy ad a kutatóintézetek ingatlanaiért 80 milliárd forintot, hiszen azok forgalmi értéke szinte nulla – mondja Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, odaszólva azoknak, akik szerint elherdálják a testület vagyonát. Miért nevezi az elnök kétfejű sasnak az Akadémiát, és mikor vesz fel szerinte sündisznóállást a kormány? Mikor nem szabad megsértődnie az MTA-nak? Folytatódik-e a kutatók külföldre vándorlása? Interjú.
A Magyar Tudományos Akadémia 165. közgyűlésén a jelek szerint nem emlékeznek meg a Duna-parti épületben fél évszázada történtekről, arról, hogy a tudomány és a tudósok intézményesített függetlenségét 1949 őszén szinte ellenállás nélkül számolhatta fel a kommunista hatalom. Mivel a szerteágazó hadművelet dokumentumai szinte hiánytalanul fennmaradtak, az elmúlt években több kutatónak alkalma volt feldolgozni az Akadémia behódoltatásának fordulatos és tragikomikus elemeket sem nélkülöző történetét. Cikkünk először a HVG 1999. december 4-i számában jelent meg, az MTA körüli mostani események fényében ma is tanulságos, ezért is közöljük újra.
Súlyos politikai nyomás, per, méltatlan támadások és belső küzdelmek keserítik meg a legnagyobb presztízsű intézmény, az MTA 200. születésnapját, amit május 5-én ünnepel a testület.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tételesen cáfolta Schmidt Mária vádjait.
Állásfoglalásban ítélte el a miniszterelnök március 15-i, poloskázós beszédét a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tagsága.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és két akadémikus perrel akarja kikényszeríteni, hogy ne játszhassa át a testület az államnak az intézethálózat vagyonát.
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem érti, a pedagógusok és más csoportok után miért akarja a kutatókat is céltáblává tenni a kormány.
Az egyetemekhez hasonlóan most az 1826-ban alapított Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak jelentős részét sajátítaná ki az állam. Ez ellen tüntettek csütörtök délután.
Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást – a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja pedig azt derítheti ki, hogyan. Ez új terápiás lehetőséghez vezethet majd.
