Az egészségügyi dolgozók közül többen 40–100 kilométerrel távolabb dolgoznak eredeti munkahelyüktől az átvezénylések miatt, vannak, akiknek napi 4–5 órát is utazniuk kell

– mondta el a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Népszavának.

Balogh Zoltán hozzátette, hogy az ápolók helyzetét még az is nehezíti, hogy továbbra sem tudni, hogy mikor fizetik ki számukra azt a juttatást, ami azért jár, ha valaki egy másik intézményben lát el beteget. Az elnök szerint sok intézményben csak az alapbért kapták meg az ápolók, a változó illetményt nem, pedig ez akár 30–100 ezer forintot is jelenthet egy dolgozónak.

Szintén elszámolási problémák léptek fel a koronavírus-fertőzés miatt járó táppénz esetében is. A kamara tud olyan szakdolgozóról, aki 3–4 hónappal később kapta meg a különbözetet: májusban volt beteg, novemberben jutott hozzá az akkor elmaradt táppénzösszeghez. A Magyar Orvosi Kamara arról számolt be, hogy vannak olyan megfertőződött orvosok, akik csak a táppénz 60 százalékát kapták meg.

Balogh Zoltán elmondta, hogy azt szorgalmazzák, hogy legyen egy egységes, országos szinten szabályozott pótlékrendszer a Covid-ellátás különböző szintjein dolgozó kollégáknak.

A kamarához érkező visszajelzések alapján bruttó 60 ezer forint eltérés is lehet a frontvonalban dolgozó ápolók pluszdíjazásai között.

Az ápolóvándorlás is megnehezíti a kórházak működését, többen már 20-30 ezer forintért is intézményt váltanak.

Balogh Zoltán az új egészségügyi törvénnyel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a jogszabálynak valamennyi pontja különösen hátrányos és méltánytalan a szakdolgozókra nézve, a kamarának például tömegek jelezték, hogy nem akarják aláírni az új egészségügyi törvény miatt módosítandó szerződésüket. Balogh szerint az már önmagában hiba, hogy egy olyan időszakban, amikor a betegellátásra, a túlélésre kellene koncentrálni, a jogállással kapcsolatos vitákkal foglalkozik a kormány.

A törvényt egyébként többek között a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Magyar Orvosi Kamara is kritizálta korábban.