Pontról pontra végigvették, mit tartanak módosítandónak vagy teljesen elfogadhatatlannak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényben.
A Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában kritikán alulinak nevezte Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, hogy mindössze három és fél órát kaptak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslat véleményezésére, amelyet aztán másnap – a múlt kedden – el is fogadott az Országgyűlés. A jelenlegi állapot szerint január 1-jén hatályba lépő törvényben szerepel az orvosok bérének háromlépcsős, jelentős emelése, amiért cserébe azonban sokat kér a kormány.
A MOK elnöksége szerint a törvény a jelenlegi formájában alapjogokat sért és elfogadhatatlan. Ennyit már azután is közöltek, hogy a parlament jóváhagyta a tervezetet, kedden közzétett állásfoglalásukban azonban pontról pontra jelezték, mit utasítanak el és mit kívánnak feltétlenül módosíttatni a jogszabályban. Azt írták, ezt a dokumentumot viszik magukkal arra az egyeztetésre, amelyet az egészségügy rendbetételével megbízott Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatnak.
Semmit rólunk nélkülünk
A MOK azzal az alapállással ült asztalhoz Pintérrel, hogy a viharos gyorsasággal elfogadott törvény túlterjeszkedik azon, amiben Orbán Viktor miniszterelnökkel megállapodtak, bevezetése pedig jelen formájában
Azt is hozzátették, hogy „a törvény előkészítés és egyeztetés nélküli erőszakos bevezetése lerontja annak a hatalmas lépésnek az orvostársadalom belüli fogadtatását, amit a vágyott, és az itthon- és közszolgálatban tartó bér megadása és a hálapénz tiltás jelent. Jelenlegi, több ponton jogszűkítő, illetve bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot fenntartó formájában a törvény az orvostársadalom széles rétegeiben nagy elutasításra talál”, ami megnehezíti a további átalakítások elfogadását, támogatását is.
Nagyon meglepődött a kamara vezetése, amikor először meglátta az orvosi bérek emeléséről (is) szóló törvényjavaslatot. Azt pedig már egyenesen kritikán alulinak tartja a szervezet, hogy mindössze 3,5 órája volt a jogszabály véleményezésére. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A kamara szerint az ellátórendszer „máris az utóbbi 50 évben nem tapasztalt terhelésnek és bizonytalanságnak van kitéve a járványhelyzet miatt, így az eredményes védekezés érdekében nem célszerű más típusú kételyeket, bizonytalanságot generálni”.
A bizonytalanságot a MOK szerint az is fokozza, hogy „a kollégák nem ismerik – és a MOK elnöksége sem – a mestertervet, a »big picture«-t, azaz az átalakítási folyamat célmodelljét”. Jelezték: ezt mindenképpen közölni kellene, hogy kiderüljön, egy koherens elképzelésrendszerről van szó.
A bértábla sem stimmel
A kamara állásfoglalása szerint már az sem világos, hogy kikre vonatkozik a frissen elfogadott törvény. Azt írták, jelenleg még az is kérdés, hogy „például klinikai pszichológusok, klinikai szakgyógyszerészek, ifjúságegészségügyi orvosok például e törvény hatálya alá tartoznak-e, vagy a szakterületek e tekintetben irrelevánsak, kizárólag a munkáltató jogállása a döntő”.
Van esély rá, hogy nem úgy sül el az orvosok béremeléséről (is) szóló, azóta a parlament által elfogadott törvény, ahogyan várták: a 2023-ig, három lépcsőben, 120 százalékkal emelkedő bérek sem biztos, hogy elég vonzók lesznek ahhoz, hogy az évek óta külföldön dolgozó magyar orvosok visszatérjenek Magyarországra. Görögországtól Ausztrián, Svédországon, Németországon és Anglián át Ausztráliáig néztük meg, mennyit keresnek az orvosok, és mire lesz elég az új bér.
A törvény egyik leginkább vitatott pontja az, amely engedélyhez kötné, hogy az orvosok az állami rendszerben lévő főállásuk mellett más kereső tevékenységet is folytathassanak. A MOK ezt elutasítja, álláspontja szerint itt legfeljebb azt lehet kikötni, hogy ha valaki nem egészségügyi tevékenységet akar végezni, azt jeleznie kelljen a munkáltatójának. Egészségügyi tevékenység esetén pedig javaslatuk szerint „már a törvényben le kell fektetni a korlátozás feltételeit, alapelveit és az engedélyező szervet nevesíteni kell”.
Azzal sem ért egyet a MOK, hogy a törvény – a sürgős szükség kivételével – kizárja, hogy az orvos az e törvény alapján létrehozott jogviszonyában olyan beteget lásson el, akit nem közszolgálati jogviszonyában ugyanazon betegsége miatt már kezelt. Azt írták, ez a pont mindenképpen pontosításra szorul, minimum az időkorlát szempontjából. Jelezték azt is, hogy bár a „jogalkotói szándék az önbeutalás és a hálapénzes esetek csökkentése, de ez ellen megy az önkéntes segítő beemelése a törvény alá, és az indokolásban a szülészeti események számára a felmentés ígérete. Ez visszacsempészi a hálapénz lehetőségét, vagy az ezt kompenzáló, irreálisan magas magánszolgáltatási díjakhoz vezet”.
Ára van a kormány bőkezűségének: az orvosi bérek jelentős emelését a másodállások engedélyhez kötéséhez, valamint a magánpraxisok leválasztásához kötik. A szabályozás szolgáltatók megszűnésével járhat, és utat nyithat a kétszintű állami ellátás előtt.
A kamara az is jelezte, hogy a törvény szövege, valamint az ahhoz mellékletben található bértábla tartalma eltérő. Az előbbi szerint az érintettek a szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lépnek, az utóbbi idősávjai 5 éves ugrásokat tartalmaznak. A differencia oka az, hogy a jogalkotó mellékletként nem a kamara eredeti bértábláját, hanem egy nyáron létrejött munkabizottság egyszerűsített javaslatát csatolta.
A kirendeléssel van a legnagyobb baj
A kamarai állásfoglalás szerint az 1+1 évi, részletszabály nélküli kirendelés – akár más intézménybe, akár más városba – bizonyosan elfogadhatatlan.
Az orvostársadalom a kirendelést kizárólag egészségügyi válsághelyzetben tudja elfogadni, de akkor is szükséges a jelenlegi szabályozás törvényi és rendeleti pontosítása”
– hangsúlyozták. Hozzátették: a törvényben szerepel ugyan, hogy a dolgozó korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat a kirendelés, ennél egyértelműbb szabályok kellenének.
Figyelmeztettek arra is, hogy a törvény jelen állapotában számos kérdést hagy nyitva, illetve vet fel, amelyek rendezése időigényes. Éppen ezért azt javasolják, hogy bizonyos pontok hatályba lépését – a béremelés kivételével – 2021. január 1-jéről halasszák március 30-ig, illetve június 30-ig.
Nagyon komoly strukturális reformnak ágyazott meg az orvosok jogállásáról szóló, kedden elfogadott törvény, amit becsomagoltak egy béremelésbe – mondta a hvg.hu podcastjában, a Fülkében Lantos Gabriella egészségügyi szakértő. Március elején világosan látni lehet majd, hogy valójában mekkora ellátórendszert tud fenntartani ennyi orvos.
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.
