szerző:
Szlavkovics Rita
Tetszett a cikk?

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a végső vágyott céljuk a kormányéval szinte azonos, de az ütemezésben és a szabályozásban vannak véleménykülönbségek. A szakszervezet szerint viszont a rapid módon elfogadott törvénybe beleremeghet az állami ellátó rendszer.

Négy órát kapott a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hogy véleményezze azt a törvényjavaslatot, amely radikálisan megemeli az orvosbéreket, ugyanakkor a teljes egészségügyi ellátást is átalakíthatja. A hálapénzt a büntethetőség eszközeivel megtámogatva kivezetik, emellett az orvosoknak szélsebesen dönteniük kell arról, hogy beállnak az állam egészségügyi seregébe, vagy csak a magánellátásban gyógyítanak. A kamara első körben nem fogadta el a törvényjavaslatot, de miután módosító javaslataikat befogadták, beadták a derekukat.

Kincses Gyula, a MOK elnöke az ATV-n hétfő este azt mondta, hogy a kamara és a kormány víziója a végső képet illetően nem különbözik, az ütemezésben vannak vélemény különbségek. A MOK biztonságos, megfelelő színvonalú ellátást szeretne egy fenntartható szerkezetben működtetett egészségügy keretein belül. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) viszont, úgy tűnik, egyelőre másképp látja, vagy legalábbis, a végső célhoz vezető út buktatói miatt aggódik.

Az érdekképviselet szerint a válaszút elé kényszerítéssel sérül az orvosok szabad vállalkozáshoz való joga, de ami ennél is fontosabb, az állami ellátás lehetetlenülhet el, ami végül vidéki kórházak bezárásához is vezethet. A MOSZ hétfőn este kiadott közleménye szerint csapdába csalták az orvostársadalmat, ezért egyeztetést követelnek.

Az állami és a magánszektor radikális szétválasztása lavinát indíthat el az ellátásban, hiszen – ahogy elemző cikkünkből is kiderül – orvos nem lesz több, így az állami rendszer átalakítása is eljöhet. Amit a kormányzópárt ellenzékben tizenöt évvel ezelőtt megakadályozott, most a járvány leple alatt tető alá hozhatja. A törvényről kedden szavaznak a parlamentben.

Darázsfészekbe nyúltak

Sokkal több túlmunkát végez az orvosok jelentős hányada, mint a Munka törvénykönyv módosításával elfogadott 400 óra – ez váltotta ki 2018 végén a rabszolgatörvény-ellenes tüntetéssorozatot. Nagyon leegyszerűsítve a sémát, nagyjából a helyzet az, hogy az állami intézményeknél dolgozó közalkalmazott orvosok magánvállalkozóként gyógyítanak szakrendelőkben, vállalnak háziorvosi ügyeletet, illetve rendelnek magánellátásban is. Tehát a túlmunkájuk egy részét magánvállalkozóként, de a törvény által előírt állami ellátásban végzik.

Azzal, hogy választaniuk kell a közalkalmazottaknak, hogy maradnak az állami rendszerben, vagy mennek a magánszektorba, az állami rendszerben maradóknak pedig korlátozni fogják a vállalkozóként végzett tevékenységét, félő, hogy borul az állami ellátás, holott a jelenleg hatályos törvények szerint azt fenn kell tartani. Igaz, egy kiskaput hagyott a törvényalkotó, hiszen egyénileg engedélyezhető marad a magán jogviszony is, de mindez esetlegessé teszi a rendszert. Elemző cikkünkben is írtunk arról, hogy a magánellátást is megdrágíthatja a törvény azzal, hogy a megemelt bér miatt már nem lesz érdekelt egy közorvos munkát vállalni a magánszférában, legfeljebb, ha jóval többet fizetnek a munkájáért.

Az ügyeleti rendszer borulhat

Júliusban írt a hvg.hu a kisadózás szigorítása kapcsán arról, hogy főként vidéki kórházakban, valamint a háziorvosi rendelőkben az ügyeletet gyakran állami intézményekben dolgozó közalkalmazott orvosok látják el magánvállalkozóként, ezzel maximálisan kizsigerelve magukat.

Az önkormányzatok kötelező feladata az alapellátás biztosítása: minden településen háziorvosi ellátást, ennek részeként pedig folyamatos ellátást kell biztosítani, azaz a rendelési időn túl is ügyeletet kell tartani. A háziorvosok viszont kevesen vannak, sok az üres praxis, az ilyen körzetek ellátását pedig helyettesítéssel teljesítik. Ebből következik, hogy egy orvos több településen is rendel. Ráadásul, sokan már nyugdíjasok, így nem csoda, hogy az ügyeletekre már külsős vállalkozókkal szerződnek, akik viszont gyakran másutt dolgoznak közalkalmazottként.

Most éppen az alapellátást végzők maradtak ki a béremelésből, a 90-es években vállalkozásokba kitolt háziorvosok finanszírozásának rendezését későbbre ígéri a kormány. Ezzel viszont tényleg bedőlhet az egész ügyeleti rendszer, de nem csak a háziorvosi rendszerben, hanem a kórházak egy részében is. A kórházakban ugyanis, főként vidéken, a kötelező ügyeleti rendszert lehetetlen úgy kiállítani az alkalmazott orvosokkal, hogy a kötelező pihenőidőt biztosítsák, hiszen ehhez nem áll rendelkezésre a megfelelő létszám. Ezt sok helyen úgy oldották meg, hogy az intézmények egy alkalmazott vagy alkalmazottak által létrehozott vállalkozással szerződnek az ügyeleti ellátásra. Sok szakrendelőben is másutt közalkalmazotti státuszban dolgozók rendelnek vállalkozóként.

Megkerestük az ország jelentős részét az orvosi ügyeletek szervezésével lefedő két céget, az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. és az Inter-Ambulance Zrt. vezetőit, arról érdeklődve, hogy milyen következményekkel számolnak a törvény elfogadása nyomán. A nonprofit cég vezetője még nem ismeri a részleteket, ezért nem nyilatkozott, a másik vállalkozás vezérigazgatója visszahívást ígért.

A kormány arra készül, amit 15 évvel ezelőtt a Fidesz megakadályozott?

A kormánynak nyilván vannak információi az állami ellátásban levő lyukakról, amelyeket a fentebb felsorolt módokon próbáltak betömködni a háziorvosok és a kórházak, szakrendelők. Azt több forrásból is hallottuk, hogy az állami ellátóhelyeken az elmúlt hónapban nyilatkoztatták a dolgozókat, hogy ki hány helyen vállal túlmunkát vállalkozásban, de tesztelték az alapellátást is. Feltételezhetően tehát nem arról van szó, hogy a törvényalkotóknak fogalmuk sincsen a jelenlegi helyzetről, inkább az látszik, hogy elindulhat az ellátóhelyek racionalizálása, a rendszer átalakítása.

Béremelést követelnek az egészségügyi szakdolgozók

Az orvosi bérek emeléséhez illeszkedő nagyságrendű, 1,9 szorzójú bérrendezést kérnek az egészségügyi szakdolgozók.

Nem kizárt, hogy a jövőben az önkormányzatok nem lesznek kötelesek nonstop ellátást biztosítani: egy átmeneti időszakban, külön engedélyekkel még biztosítják a 24 órás ellátást, később azonban csökkentik az idejét, vagy az ügyeletet biztosítani köteles helyek számát fogják mérsékelni. Az is elképzelhető, hogy intézményeket fognak átalakítani: egyeseknek más funkciót adnak, másokat eddig akár be is zárhatnak.

Tizenöt évvel ezelőtt az akkor ellenzékben levő fideszes polgármesterek, politikusok mindent bevetettek, hogy megakadályozzák az azóta elhunyt Molnár Lajos egészségügyi miniszter „akcióját”, amely végén radikálisan kevesebb kórház maradt volna. Sőt, az ágyszámok csökkentése után Hódmezővásárhely, Keszthely és Debrecen még több százmilliós kártérítést is követelt, és kapott a bíróságon az akkor elvett finanszírozás miatt. Azt még az öt évvel ezelőtt indult, a Facebookon szerveződött 1001 orvos hálapénz nélkül csoport is elismerte, hogy a rendszert torzító hálapénz kivezetésével, a béremelésekkel együtt járhat az ellátóhelyek számának csökkentése is annak érdekében, hogy ugyan kevesebb helyen, de magas színvonalon juthassanak ellátáshoz a betegek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csúnyán végződött egy autós üldözés Kaliforniában: felüljáró alá ékelődött be egy Maserati

Csúnyán végződött egy autós üldözés Kaliforniában: felüljáró alá ékelődött be egy Maserati

Tízezer tesztet osztott szét a főváros a kerületek között az iskolanyitás előtt

Tízezer tesztet osztott szét a főváros a kerületek között az iskolanyitás előtt

Bíróságra ért a Klubrádió Médiatanács ellen indított keresete

Bíróságra ért a Klubrádió Médiatanács ellen indított keresete