A RETÖRKI néven is ismert intézetet 2013-ban hozta létre a kormány azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
A kormány egy új döntése szerint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet feladatait 2021. január 1-jétől a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el.
Ennek az alapítványnak a kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor, a Fidesz–KDNP politikusa, a parlament alelnöke, amíg az eddigi intézet állami volt: az emberi erőforrások miniszterének irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. Már szeptemberben, amikor Lakiteleken megalakították a meglévőtől csak a kft. formában különböző új intézményt, sejthető volt a változás.
A rövidítve RETÖRKI néven emlegetett intézet kiadványait eddig is a lakiteleki Antológia Kiadó gondozta. A RETÖRKI-t 2013-ban, több más, az akadémiai és egyetemi szférán kívüli intézettel egy időben alakította meg a kormány, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy
a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
Az alapító főigazgatóról, Bíró Zoltánról, az MSZMP-ből 1988-ban kizárt egykori minisztériumi főtisztviselőről, aki az MDF első elnöke lett, Kajdi József, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának volt államtitkára írta meg 2013-ban, hogy előítéletei képtelenné teszik az elfogulatlan megállapításokra, mert kifejezetten ellenszenvvel foglalkozott Antall József miniszterelnökkel, a rendszerváltás vitathatatlanul központi szereplőjével, aki az ő helyére került az MDF élén. A RETÖRKI ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, könyvei nem váltottak ki olyan vitákat, mint a hasonló státuszú Veritaséi, amelybe beolvasztották, és ezzel megszüntették az 1956-os Intézetet.
A kormány arról is döntött, hogy a jövő évi költségvetésbe a RETÖRKI számára betervezett 275 millió forintot átcsoportosítják az új intézet számára, ehhez hozzátesznek 145 millió többletet, 2022-től pedig évi 436 millió forint jár neki.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
