Nem a Pegasus fogja összehozni az izraeli kormányt és a magyar ellenzéket
Hiába próbálná meg kihasználni a magyar ellenzék a Pegasus-botrányt arra, hogy a friss izraeli kormánnyal kooperálva a Fidesz-kormányról szerezzen terhelő információkat. Az ellenzéknek egy esetleges kormányváltást követően azzal is szembesülnie kell, hogy ha az orbáni külpolitikát követi, akkor az európai baloldal vetheti ki őket magából.
- A Magyar-féle “magyar Watergate” egyelőre annyira komoly, mint a Fidesz saját, korábbi lehallgatási botrányairól szóló vádak
- Újabb hadállást épít Magyarországon egy izraeli kibertechnológiai cég
- A Honvédelmi bizottságban is bepróbálkoznának Pintér meghallgatásával Pegasus-ügyben
Reménykeltő párhuzamot láthatott bele a magyar ellenzék az izraeli kormány leváltásába, és talán ennél is biztatóbb fejleménynek érezhetik a július közepén az izraeli NSO nevű cég által fejlesztett kémprogram, a Pegasus miatt kirobbant botrányt.
Látszólag minden klappol: Benjamin Netanjahu miniszterelnök szinte napra pontosan annyi időt tölthetett a miniszterelnöki székben - amitől nagyon nehezen vált meg -, mint amennyi Orbán Viktornak juthat, ha netán jövőre elveszíti a választásokat. A zsidó államot olyan, példátlanul tarka koalíció irányítja június eleje óta, amely a vallásos cionistáktól egészen az arab anticonista erőkig húzódik, így adott a párhuzam a Jobbiktól a DK-ig tartó magyar ellenzéki blokkal. A háttérben talán már meg is kezdődött a kapcsolatfelvétel, amire egyes ellenzéki szereplők szerint talán remek alkalom lehet a Pegasus-botrány kirobbanása. A valóság azonban ennél kiábrándítóbb lehet számukra.
A fagyi legyűrte a csodalovat
Bár Magyarországról úgy tűnhet, hogy a magyar miniszterelnökkel kiváló barátságot ápoló és a hatalomtechnikai megoldásokban vele egy pályán mozgó Netanjahu távozásával új helyzet állt elő a két ország közti kapcsolatok terén, de ez nem igaz, illetve úgy nem igaz, hogy a magyar ellenzéknek hasznot hozzon.
A Pegasus-botrány szinte példátlan felháborodást, botrányt és a bizalmi válságot okozott számos európai országban. Izraelben: nagyjából semmit. Az ottani sajtóban a botrány kirobbanása utáni napokban szinte nagyítóval kellett keresni az izraeli magáncég kémprogramjájoz köthető megfigyelési-botrányról szóló híreket (kivéve az ügy feltárásában is részt vevő Haaretznél).
Ahogyan azt Ricky Ben-David, az izraeli tech-magazin, a nocamels.com főszerkesztője is elmondta korábban a hvg.hu-nak, ez egyetlen esetben változhat: "Talán elérkezhet az a pont is, ahol Izrael számára már túl magas lesz a politikai és diplomáciai ára annak, hogy a NSO ugyanúgy működhessen tovább, mint eddig, de őszintén szólva kétlem, hogy erre sor kerülne".
Pegasus-ügy: így látják a botrányt Izraelben
Az izraeli sajtó egy jégkrémmel van elfoglalva, miközben egy izraeli cég lett a főszereplője minden idők egyik legdurvább megfigyelési botrányának. Az NSO sosem volt népszerű cég Izraelben, tevékenységét évek óta botrányok övezik világszerte. Az izraeli védelmi minisztérium azonban egyelőre nem engedi el a példátlan hatóerejű kémprogramot exportáló cég kezét.
Ha ez még nem is történt meg, de a napokban az NSO egy névtelen forrása az NPR amerikai közszolgálati rádiónak elmondta, hogy több ország Pegasus-hozzáférését is blokkolták a program nem rendeltetésszerű használata miatt, más államok jogszerű felhasználását jelenleg is vizsgálják. Közben az izraeli hatóságok is kilátogattak a cég herzliai központjához - közölte az izraeli védemi minisztérium.
Ettől függetlenül az izraelieket - legalábbis a sajtómegjelenések alapján - sokkal jobban érdekelte, hogy az amerikai Ben & Jerry fagylaltcég beszünteti a termékeik árusítását Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. És itt jön a nehéz falat, amit Európában nehezen emésztenek meg: izraeli nemzetbiztonsági szempontból a külföldi fagyibojkott fontosabb fenyegetés, mint egy (kormányzati ellenjegyzéssel árusító) magáncég üzelmei a kémpiacon.
Pegasus-ügy: így látják a botrányt Izraelben
Az izraeli sajtó egy jégkrémmel van elfoglalva, miközben egy izraeli cég lett a főszereplője minden idők egyik legdurvább megfigyelési botrányának. Az NSO sosem volt népszerű cég Izraelben, tevékenységét évek óta botrányok övezik világszerte. Az izraeli védelmi minisztérium azonban egyelőre nem engedi el a példátlan hatóerejű kémprogramot exportáló cég kezét.
A bűn relatív
Ez persze nem jelenti azt, hogy a közel-keleti demokráciában teljesen visszhang nélkül maradt volna a botrány, ahogyan azt a védelmi minisztérium vizsgálódása is jelzi. Eitay Mack ismert izraeli jogvédő szerint egyértelmű, hogy szigorítani kellene a védelmi minisztérium által a Pegasus értékesítéséhez szükséges engedélyek kiadásának feltételein. A Pegasust forgalmazó NSO-csoport ugyanis jelenleg csak úgy köthet üzletet a kémprogram értékesítésére, ha ezt a minisztérium ellenjegyzi. Az engedély pedig kiköti, hogy a program csak bűncselekmények felderítéséhez és a terrorizmus elleni harc során vehető igénybe.
A cég valóban nem szegte meg az engedélyben foglaltakat. Hiszen mi számít bűncselekménynek és terrorcselekménynek? Azerbajdzsánban, vagy Szaúd Arábiában például már maga az ellenzéki politizálás is
- mondta a jogvédő, aki többször is beadvánnyal fordult izraeli bíróságokhoz, hogy akadályozzák meg az értékesítést, vagy bontsák fel a létrejött megállapodást az NSO és olyan országok között, mint például Mexikó (a Washington Post információi szerint egyébként erre azóta sor került), vagy azokban az esetekben, amikor napvilágra került az Amnesty International munkatársainak megfigyelése a programmal - írja a Times of Israel.
Mivel azonban nem rendelkezett meggyőző bizonyítékokkal már arról sem, hogy az adott országok és az NSO között egyáltalán létezik üzleti kapcsolat, - hiszen partnereinek kilétét a cég üzleti titokként kezeli - beadványát elutasították.
Izrael számára, vagy legalábbis az izraeli kormány számára fontosabb kérdés jelenleg, hogy az egyébként két amerikai zsidó által alapított, immár multinacionális hátterű fagyicég csatlakozik a BDS-mozgalomhoz (bojkott, elidegenítés és szankciók segítségével politikai célokat elérni kívánó mozgalom), hiszen ez veszélyes precedenst teremthet, és akár több mammutcég elindulhat ezen az úton, ami az izraeli gazdaságot közvetlenül, Izrael biztonságát pedig a külpolitikai elszigetelésen keresztül fenyegetheti.
Kém-pride
A Pegasus kémprogram ellenben, akármilyen furcsán hangzik is, sokak szermében az ország érdekeit képviseli. Egy izraeli vállalkozás páratlanul szofisztikált terméke fantasztikus bevételeket termelve ágyazódik be külföldi államok legmagasabb szintű vásárlói körének piacára, és mindez a kulisszák mögött zajlik. Ha ebből még az ország előnyére fordítható információkhoz is jutnak, - amire egyébként semmilyen bizonyíték nincsen egyelőre - annál jobb. És ezt nemcsak Netanjahu gondolhatta így, hanem valószínűleg a jelenlegi koalíció szereplői közül is sokan (leszámítva az arab pártokat és a Meretz nevű liberális pártot).
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az izraeliek többsége ne tartaná legalább olyan fontosnak az emberi méltóságot, vagy az emberi jogok tiszteletét, mint saját hazája érdekeit, de egyrészt jó részük nem is igazán értesült a botrányról, másrészt egy magáncég üzelmeiért az egész országot felelőssé tenni érdekes gyakorlat lenne. Még akkor is, ha a védelmi minisztériumnak jelentős szerepe van - vagy lehetne - a cég tevékenységének ellenőrzésében. Sőt, a cég által előadott verzió szerint - amit a kémprogram gyakorlati használatára utaló hírek azért némileg cáfolnak - ők is fontosabbnak tartják az egyetemes emberi értékeket az üzletnél. És bár ez a hazai híradásokból általában kimarad, valóban számtalan, köztük igen sok Európában tervezett terrorcselekmény megelőzésében, vagy bűnözői hálozat felszámolásában szintén kulcsszerepe lehetett a Pegasusnak. Ez nyilván nem adhat felmentést újságírók, ellenzékiek és politikai aktivisták megfigyelésére, amelyhez szintén jól jöhetett a kémprogram.
Szóval egyszerű lenne a magyar ellenzék számára, ha megpróbálna közeledni egy jelenleg egyébként is a nem olyan rég még Netanjahut is jobbról előző Naftali Bennett által vezetett kormányhoz. Ha már jobboldali kapcsolat, esetleg kezdeményezhetne magyar oldalról a Jobbik? Nem biztos, hogy ez sok jóra vezetne a párt múltja miatt.
És arról még nem is beszéltünk, hogy Izrael részéről Magyarország addig számíthat kitüntetett figyelemre, amíg vagy Orbán Viktor a miniszterelnök, vagy utódja szinte hajszálpontosan olyan Izrael-politikát folytat, mint Orbán Viktor. Magyarország abban a pillanatban elveszíti jelentőségét Izrael szemében, hogy abbahagyja a vétó-politikát az Izraelt érintő uniós döntések ügyében. A kereskedelmi, kulturális, turisztikai és talán még az innovációs, tudományos szektorban ápolt kapcsolatokat ez kevésbé érintené, de Izrael Európa-politikájának súlyponti szerepét, stratégiai jelentőségét minden bizonnyal elveszítené.
Realpolitik: nem barátok, érdekek vannak
Mindehhez hozzátartozik, hogy az évezredes közös kulturális gyökerek, a népes európai zsidó diaszpóra és a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok ellenére az EU egyáltalán nem szerepel az izraeli külpolitika homlokterében. A legfontosabb és megkérdőjelezhetetlen szövetséges az Egyesült Államok, többek között ezért is fáj jobban egy amerikai cég kivonulása, mint a kémprogram-botrány, hiszen rossz ómen. A legfőbb fenyegetés Irán és a Hezbollah, ezen a téren pedig az utóbbi évtizedekben Európából visszaszoruló siíta terrorszervezet ügyeinek felgöngyölítésében kevésbé fontos a segítő kéz, Iránnal szemben pedig az USA-nál jóval puhább politikát folytató Európai Unió szintén nem számít fontos lapnak a kártyaasztalnál.
Azt már az új izraeli külügyminiszter (és Bennett kétéves regnálása után leendő miniszterelnök), az egyébként magyar felmenőkkel rendelkező Jair Lapid első külföldi útja az Egyesült Arab Emírségekbe is mutatta, hogy a hangsúly Netanjahu után is egyértelműen az Ábrahám Egyezményben szereplő arab országokkal ápolt viszony erősítésén marad.
Nincs tehát könnyű helyzetben a magyar ellenzék, ha akár kormányra kerülés előtt, akár egy esetleges győzelem után mégis szeretne kiegyensúlyozott kapcsolatot létesíteni az új izraeli kormánnyal. Erre nagyjából akkor van esélyük, ha az uniós döntéshozatalban maradnak az orbáni úton a vétópolitika terén, és nem követelnek többet az izraeli kormánytól a Pegasus-botrány ügyében sem, mint amennyit a másik fél magától is hajlandó megtenni - legyen szó akár vizsgálatok indításáról, akár a védelmi minisztériumi ellenjegyzés feltételeinek szigorításáról, vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk megosztásáról.
Márpedig ha ezt a gyakorlatot követik, akkor az európai baloldali pártokkal fog, ha nem is teljesen és véglegesen, de mindenképpen jelentősen megromlani a koalíció balra húzó tagjainak viszonya. A Jobbik pedig antiszemita múltja miatt csak hosszú és verejtékes munkával tudna oda eljutni, hogy - több nyugat-európai ex-anticionista, ex-antiszemita sorstársához hasonlóan - idővel egy Izraellel kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoló jobboldali formációvá váljon.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
