Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
A magyar lakosság nagy többsége – 74 százaléka – hallott már a Pegasus-botrányról, vagyis, hogy egy izraeli kémprogram segítségével kormánykritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletembereket figyeltek meg hazánkban is. Közülük több mint 51 százalék pedig úgy vélekedik, hogy a megfigyeléseket a kormány kezdeményezte – derült ki a Publicus Intézet július végi, Népszava számára készített felméréséből.
Itthon a kormányzat hárította magától a Pegasus-ügyet, de határozottan nem is tagadta, hogy bevetette volna a kémfegyvert újságírók, gazdasági szereplők és ellenzéki politikusok ellen.
A Publicus kutatásából az is kiderült, hogy a Fidesz–KDNP-szavazók 68 százalékához jutott el a botrány híre. Közülük 41 százalék viszont nem gondolja, hogy a kormány kezdeményezte a lehallgatásokat. Az erre igennel felelő fideszesek aránya 34 százalék.
Figyelemre méltó adat, hogy a kormánypárti szavazók 71 százaléka szerint nem elfogadható, hogy kormánykritikus személyeket figyeljenek meg. 43 százalék pedig úgy vélekedett, hogy mennie kell annak a miniszternek, aki alá az adatokat gyűjtő szervezet tartozik. Orbán Viktor támogatottságán ugyanakkor szinte semmit nem változtatott a Pegasus-ügy híre:
a Fidesz-szavazók csupán 7 százaléka mondta azt, hogy a miniszterelnöknek le kell mondania, ha kiderül, hogy kormányának köze van a megfigyelési botrányhoz.
A Pegasus-botrány július végén robbant ki. A Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott 300-nál több magyar között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. Az ügyben számos más ország is érintett, a kémprogramnak világszerte 50 ezer célpontja volt, és nem kevés visszaélésről érkezett hír a használatával összefüggésben. Az NSO egy volt alkalmazottja azt is megerősítette, hogy a magyar kormány a cég ügyfele volt.
