Pegasus-botrány: Alaptalanul gúnyolódott a magyar kormány
Itthon a kormányzat hárítja magától a Pegasus-ügyet, de határozottan nem is tagadja, hogy bevetette volna a kémfegyvert újságírók, gazdasági szereplők és ellenzéki politikusok ellen. A lehallgatási botrány számos országot érint, például a francia elnököt is megpróbálhatták lehallgatni. Máshol már nyomoznak.
Bár a külföldi lapoknak nyilatkozó magyar kormányforrás azzal próbált visszavágni például a Pegasus-ügyet feltáró nemzetközi újságírócsapattal, hogy miért nem firtatják az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban vagy Franciaországban, kivizsgálják-e kormányaik a kémkedéseket, valójában mind a négy országban utánajártak a Pegasus-ügynek (Kovács Zoltán államtitkár a botrány állításai nincsenek alátámasztva, az egész csak Orbán Viktor ellen irányul – a szerk).
Nemzetközi tényfeltáró oknyomozás derítette ki, hogy az izraeli NSO cég Pegasus nevű kémprogramját újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevethették Magyarországon, a listán 300 magyar – köztük médiatulajdonosok, újságírók, gazdasági szereplők, ellenzéki politikusok, ügyvédek – neve és telefonszáma szerepelt. Többük készülékét bizonyíthatóan fel is törték. Ez egy olyannyira nemzetközi ügy, hogy világszerte 50 ezer ember neve és elérhetősége volt a potenciális célszemélyek listáján, a francia elnököt és tucatnyi ország vezetőjét is lehallgathatták.
A magyar kormány hárít, de egyértelműen nem tagadja, hogy bevetették volna a kémfegyvert, amellyel az okostelefonokon lévő összes adat elérhető.
A Pegasus-botrány megmutathatja, hogy rendőrállamot csinált-e az országból Orbán Viktor
Újabb bizonyítékot adott a világ legalább 11 országát érintő megfigyelési botrány, hogy az Orbán-kormány olyan társaságba navigálta Magyarországot, amelynek az elvei távol állnak a jogállamiságtól. A miniszterelnök szokás szerint eltűnt, amíg agytrösztje ki nem találta a skandalum hullámait elfedő sztorit, az úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazást.