Orbán Viktor Sárospatakon: A vidéki levegő hazafivá tesz

Meg kell végre adni a magyar vidéknek, ami jár neki - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén, szombaton Sárospatakon. A kormányfő szerint a magyar vidék feladata a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása.

Ideje végre rendezni Magyarország tartozását a vidékkel szemben, helyre kell állítani azt a méltóságot és azt az erőt, amelyet elvettek a magyar vidéktől

- mondta. Szerinte egy egyetem felavatása önmagában is rendkívüli esemény, de az is legalább ennyire felemelő, "ha egy régi adósságunkat tudjuk végre megnyugtatóan rendezni". Most "egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk".

"Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált” - mondta a miniszterelnök, aki szerint az adósság felhalmozásának okait a múltban kell keresni.

Csonka egyetem lesz a tokaji, a nem vallásos egri iskolásokkal nem kell törődni

A Sárospatakon alakuló egyetemnek nem kell megfelelnie minden törvényes követelménynek, az egyházivá váló egri egyetem gyakorló iskolájában pedig a köznevelési törvény előírásaitól térnek el.

Szerinte az elmúlt száz év magyar történelme alatt Magyarország megfeledkezett a vidékről, kezdve a vesztes I. világháborúval, folytatva Trianonnal. A háborúban ugyanis megbomlott a főváros és a vidék közötti egyensúly, "Trianon pedig megadta a kegyelemdöfést", és a korábban egybetartozó térségek szétszakadtak perifériákká váltak. Később a kommunizmus erőltetett iparosítása és a szocialista városiasítás is a vidék kárára történt, falvak néptelenedtek el, szárnyaló szellemi központok váltak provinciálissá. A kommunistáknak az ország egyet jelentett a fővárossal, a vidékre pedig másodrendű Magyarországként tekintettek - vélte.

A rendszerváltás sem orvosolta a történelmi igazságtalanságot, "a kétszer is visszatérő kommunisták" számára sosem volt fontos a nemzeti eszme és a vidék, a rendszerváltoztatás után a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott, csakhogy jöttek a nemzeti kereszténydemokrata kormányok, akiknek a vidék "nem valaminek a széle, a perifériája, hanem valaminek a közepe, a veleje… A mi szemünkben a főváros és a vidék egységet alkot”.

A vidéki levegő hazafivá tesz

jelentette ki a kormányfő, aki szerint vidéken még él az a magyar észjárás, testtartás, habitus, ami megmaradásunk alapját képezi a jövőben. Innen "táplálkozik a magyar küldetéstudat, amely értelmet ad életünknek, alapját szolgáltatja jogainknak, ránk rója kötelességeinket és kijelöli céljainkat" - mondta.

Arról is beszélt, hogy a Hegyalja különleges térsége Magyarországnak, "itt a hely szelleme az, hogy ez a szellem helye". A közelben van II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye, Sárospatak a magyar reformáció rendíthetetlen bástyája, itt van a modern magyar nyelv bölcsője, "és itt van a bor". A miniszterelnök szerint az a tény, hogy a borászat mesterségét, a pedagógiát és a kulturális örökségvédelmet oktató egyetemet egy szabadságharcos kereszténydemokrata kormány hozza létre itt, maga a megtestesült szükségszerűség.

Egy egyetemi alapítványhoz került a Grand Tokaj Zrt.

A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt.

A térségben hamarosan nagy dolgok fognak történni az egyetemen túl is: közútfejlesztések, városrekonstrukció, idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari beruházások. Olyan szintű fejlesztés kezdődik, amilyenre az elmúlt száz évben nem volt példa - ígérte, majd így zárta beszédét:

Azt kívánom önöknek, ragadják meg az esélyt, legyenek egy erősödő, egyre magabiztosabb nemzet büszke polgárai, akik szomjazzák a bölcsességet és az erkölcsi tanítást.