Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Az előválasztás részvételi adatai alapján azokban az egyéni választókerületekben volt nagyobb az ellenzéki mozgósítás, ahol valódi konfliktus alakult ki a jelöltek között, és volt tétje a választásnak - közölte a Republikon.
A közvélemény-kutató elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen hatékonysággal tudott mozgósítani az ellenzék az előválasztás során az országos egyéni választókerületekben (OEVK). A mozgósítást az alapján mérték, hogy hány szavazatot kapott a hat előválasztó párt (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd), valamint az Együtt 2018-ban, és ahhoz képest hány szavazatot adtak le az ellenzéki szavazók az adott választókerületben az előválasztás során.
A Republikon elemzése szerint az a tíz választókerület, ahol a leghatékonyabb volt az ellenzéki mozgósítás, mind fővárosi volt. Ilyen volt a budapesti 2-esben az Orosz Anna (Momentum) és Gy. Németh Erzsébet (DK), a budapesti 3-asban a Hajnal Miklós (Momentum) és Komáromi Zoltán (DK) és a budapesti 4-esben a Tordai Bence (Párbeszéd) és Kálmán Olga (DK) versengése.
A top10-ben található Zugló is, ahol végül visszalépett a jelöltségtől Tóth Csaba jelenlegi országgyűlési képviselő. A Hadházy Ákos és Tóth Csaba közötti konfliktus ugyanakkor állandó ügye volt az előválasztásnak, fontos szerepe volt a miniszterelnök-jelöltek közötti vitában is.
A tíz legalacsonyabb ellenzéki mozgósítással bíró egyéni választókerületet szinte mindegyike az ország észak-keleti régiójából kerül ki, ahol általánosságban is alacsonyabb a választási részvétel.
A Borsod 6-osban, a Nógrád 2-esben és a Pest 9-esben egyedüli induló volt az előválasztáson, nem volt tehát olyan versengés, konfliktus, amely megmozgatta volna az ellenzéki választókat. Lényeges jellemzője továbbá ezeknek a választókerületeknek, hogy 2018-ban kivétel nélkül mind a tíz választókerületben a Jobbik volt a legerősebb ellenzéki párt.
Az adatok így arra is utalnak a közvélemény-kutató szerint, hogy Jakab Péter gyengébb kampánya miatt otthon maradtak szavazói, továbbá azt is jelzik, hogy 2018-hoz képest hol vesztett szavazatokat a Jobbik. Az ellenzéknek ezeken a helyeken pótolnia kell a Jobbik szervezeti veszteségeit a 2022-es sikerhez a Republikon szerint.
Van tíz olyan választókerület, amelyek a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati eredmények alapján nem számítanak befutó körzetnek, azonban az országos 22%-os átlagot meghaladja az ellenzéki mozgósítás az előválasztáson. A nehezebben nyerhető kategóriába tartozik Győr-Moson-Sopron 4-es (Sopron), a Bács-Kiskun 2- es (Kecskemét), a Bács-Kiskun 3-as (Kalocsa) és a Tolna 1-es (Szekszárd). Ezekben a választókerületekben 2018-ban 5%-nál nagyobb volt az ellenzék hátránya. Az átlagot meghaladó ellenzéki mozgósítás azonban azt jelzi, hogy ennek a hátránynak legalább egy része 2022-ben behozható.
A billegő körzetekben, ahol a különbség 5%-nál kevesebb volt 2018-ban, a megfelelő mozgósítással le is dolgozható a Fidesz előnye. Ezek közé tartozik a KomáromEsztergom 3-as (Komárom), a Hajdú-Bihar 2-es (Debrecen) és a Győr-Moson-Sopron 1-es (Győr) - áll az elemzésben.
