Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Mindenki tudta, hogy András utolsó lesz, csak nem számítottunk rá, hogy ennyire
– mondta a hvg.hu-nak a Fekete-Győr András Momentum-elnök bizalomvesztéséhez és lemondásához vezető eseményeket jól ismerő egyik momentumos forrásunk. A Momentumban vasárnap két szavazás is volt: egy nem reprezentatív és nem is hivatalos, a tagok közt megtartott “informális” szavazás, amely Fekete-Győrnek mintegy kétharmados többséggel továbbra is bizalmat szavazott, valamint egy másik, a néhány órával később már csak a küldöttek részvételével megtartott hivatalos szavazás, amelyet szinte ugyanilyen arányban viszont elveszített a pártelnök, aki ezután benyújtotta lemondását.
A hivatalos, bizalmi szavazáson a hvg.hu információ szerint a 84 küldött mintegy 95 százaléka voksolt, és végül Fekete-Győrtől csaknem 70 százalékos többséggel megvonták a bizalmat.
Lemondott Fekete-Győr András, miután megvonta tőle a bizalmat a Momentum
Ezres nagyságrendben gyűltek össze ellenzéki szimpatizánsok a budapesti Madách téren, Márki-Zay Péter "kormányváltó nagygyűlésére". Az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltje mellett több felszólaló korteskedett, köztük Karácsony Gergely, Hadházy Ákos és Szél Bernadett, valamit Király Júlia.
A két, egymástól teljesen eltérő végeredményű voksolás között – vasárnap délután 2 és este 8 óra között – mintegy hatórás vitát tartott a Momentum küldöttgyűlése, melyen a tagok egy része személyesen, egy része online vett részt, de maga a bizalmi szavazás elektronikusan zajlott. A vitában forrásaink szerint évekkel ezelőtti sérelmek, kritikák kevésbé, inkább a közelmúlt “elhibázott” lépései merültek fel Fekete-Győrrel szemben.
Utóbbiból több is volt, az egyik hangsúlyos elem a kampány hiánya volt. Információink szerint sokan úgy értékelik a pártban Fekete-Győr miniszterelnök-jelöltként elért 3,4 százalékos eredményét: azt még az sem tudja feledtetni, hogy 15 választókerületben egyébként győzött momentumos egyéni jelölt, csakhogy – hangzott el – „ha András rendesen kampányolt volna, a 15 lehetett volna több is”. Fekete-Győr persze kampányolt az előválasztás előtt, de tény, hogy a miniszterelnök-jelöltek közül a legkevesebbet: javarészt budapesti kampányeseményei voltak, vidéki alig.
„Pécsett például András részt vett a Pride-on, ám ugyanaznap kezdődött az ellenzéki előválasztás, ahol a párt egykori szóvivőjének, Nemes Balázsnak több esélye lett volna, ha aktívan kampányol mellette” – mondta egy forrásunk, emlékeztetve, hogy a Baranya 1-es körzetben Nemes 45 százalékot kapott, míg Mellár Tamás majdnem 55 százalékkal győzött. De ez csak egy példa, a pártban úgy vélik, nagyon hiányzott a pártelnök-miniszterelnök kampánya Hajdú-Bihar megye 1-es körzetéből is, jelöltjük, Szabó Bence mögül.
Főként budapesti, nagyvárosi beágyazottságú párt lévén senki nem várta, hogy tömegeket mozgasson meg egy-egy ilyen vidéki turnén, mint Dobrev, de sok helyen talán lendíthetett volna az esélyeken, csak sajnos ott sem volt
– fakadt ki egy informátorunk, aki szerint a hatórás vitában elismerték ugyanakkor, hogy „András nagyon jó volt a közösségi média használatában, de a Facebook-posztokat, lájkokat nem tudta szavazatra konvertálni, mert még Karácsony is több helyen kampányolt vidéken, mint ő, aki egyszerűen nem volt jelen a kampányban”.
Amikor pedig igen, az sem sikerült túl jól – emlékeztetett egy másik forrásunk a tavaszi Partizán-interjúra, amit elmondása szerint a küldöttgyűlésen a vitában egyfajta „ősbűnként” olvastak Fekete-Győr fejére. Azt, hogy a Gulyás Márton által készített portréinterjú kifejezetten ártott Fekete-Győrnek és a Momentumnak is, azt maga az elnök is elismerte később, mondván: „a miniszterelnöki kampányunknak nagy gyomrost adott", aminek a hatását szerinte százalékokban lehetett mérni az előválasztás előtt.
Ez volt az a 4,5 órás interjú, amit Fekete-Győr szerint, ha nem is rosszindulatból, de szerencsétlenül úgy vágtak meg, hogy ő – aki bár saját megítélése szerint sem volt benne tökéletes, többször is hibázott – rosszul jött ki belőle, olyannak tűnhetett, „mint egy felkészületlen tacskó”. Az egyórás, vágott felvétel itt érhető el, ez pedig egy összeállítás a “nem tökéletes” pillanatokból:
Összességében tehát főleg ezeket a hibákat vetették a vitában Fekete-Győr szemére, de persze kapott dicséretet is. A két, miniszterelnök-jelölti tévévitában „jól szerepelt, de ez későn jött, ez már nem tudott javítani a végül elért 3,4 százalékán” – mondta egy forrásunk. Ahogy a küldöttek többsége kifejezetten pozitívan értékelte azt a lépését is, hogy kinyilvánította: Márki-Zay Pétert támogatja a második fordulóban. “Mivel utóbb Karácsony is visszalépett Márki-Zay javára, optikailag ez András korábbi, jó ütemérzékkel meghozott döntését igazolta, de ennek az első forduló után már nincs igazán jelentősége, ez a bizalmi szavazásnál már se pro, se kontra nem nyomott a latban”.
Fekete-Győr András: Fifty-fifty, hogy megyek vagy maradok
Még a héten megtarthatják a bizalmi szavazást a Momentumban arról, hogy Fekete-Győr András maradjon-e az elnök vagy sem. Dobrev Klárát biztosan nem fogja támogatni a Momentum, vagy Karácsony Gergely, vagy Márki-Zay Péter mögé állnak be. A tartózkodás sem kizárt, de erről a pártnak kell döntenie.
A küldöttgyűlésen a vitában az is elhangzott információink szerint, hogy Fekete-Győr András “öt és fél év elnökség után elfáradt, aki pragmatikusan gondolkodik, látja, hogy vele kifulladt a Momentum”. A Momentum politikusai közül kevesen vállalták nyilvánosan véleményüket Fekete-Győr tevékenységéről, ezek egyike volt Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, aki azt írta a Facebookon:
Ez a párt nem jöhetett volna létre András eltökéltsége, szervezőkészsége és fáradhatatlansága nélkül. És a 2018-as választási kudarcot követően nem állhattunk volna talpra úgy, ahogy megtettük, ha András nincs. Mindezzel együtt az idei miniszterelnöki kampány a várakozásokhoz képest mind minőségében, mind eredményében kudarc volt.
A hvg.hu forrásai szerint a párt felsőbb szintjein ez volt az általános vélekedés, így bár a mezei tagok szimpátiaszavazásán kétharmados támogatást kapott még Fekete-Győr, a jövőjéről a végső szót kimondó küldöttgyűlésben többségbe kerületek azok, akik “az előválasztási szereplésére hivatkozva végül a fejét vették” – fogalmazott egy forrásunk. Többen a belső ellenzék megerősödését is kiemelték, név szerint említve Bárdi Zsuzsanna elnökségi tagot. A főváros VII. kerületében alpolgármester Bárdi a Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX mintájára elnevezett “időstagozatának”, a SokadX-nek a tagja és ahogy egy őt ismerő informátorunk megfogalmazta: “hosszú ideje a párt erősen kritikus szárnyához tartozik”.
Fekete-Győr lemondásával Orosz Anna elnökségi tag, XI. kerületi alpolgármester veszi át ügyvezetőként a párt irányítását, a tisztújító küldöttgyűlést pedig a hvg.hu információi szerint novemberre tervezik előkészíteni. Úgy tudjuk, a megüresedő elnöki posztért többen is ringbe szállhatnak. Nem kizárt, hogy több nő is elnökjelöltnek jelentkezik: köztük lehet az említett Bárdi Zsuzsanna, de forrásaink szerint valószínűbb Orosz Anna indulása. A hírek szerint Oroszt legalábbis sokan győzködik, hogy induljon el, mondván: országosan ismert, megnyerte az előválasztást is Budapest 2-es körzetében. Ő azonban információink szerint még nem döntött, mivel mérlegeli, hogy egyéni jelölti kampányát össze tudja-e egyeztetni a párt vezetésével.
Forrásaink szerint a Momentum két igen népszerű politikusa, Cseh Katalin és Donáth Anna európai parlamenti képviselőkként nem ambicionálják a pártelnöki posztot. A hírek szerint annál inkább a már említett Nemes Balázs, akinek nyilván jobban jött volna az elnökjelölti kampányához, ha egyéniben győzni tud az előválasztáson Mellárral szemben. Emlegetik még a jól értesültek Szemző Áron nevét, mint lehetséges indulóét – ő önkormányzati képviselő Budakeszin. Az ismert momentumos arcok közül még Hajnal Miklós elnökségi tag lehetne esélyes induló, de forrásaink szerint ő “lojális András mellett” és “inkább szeret a háttérben dolgozni”.
