Orbán az eseményen elmondta, hogy „alaposan és kimerítően” tárgyaltak a migrációról, „alaposan, kimerítően és szenvedélyesen” beszéltek a jogállamiságról, és szóba került a Nyugat-Balkán ügye, valamint az energetika – külön a nukleáris energia – és az ETS energiaelszámolási rendszer jövőjéről is.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ritkán adódik lehetőség arra, hogy ilyen fontos kérdésekről ennyire nyíltan lehessen beszélni.

Emmanuel Macron a felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió számos, egymást érő válságot él át, a migrációs krízis most Lengyelország szempontjából hangsúlyos. Szavai szerint a schengeni rendszernek mélyreható reformra van szüksége a soron következő, francia elnökség alatt, amelynek során többek között a külső határvédelemre és a származási országba való kitoloncolás szabályainak felülvizsgálatára is sort kell keríteni.

A jogállamiság ügyéről szólva azt mondta: tudja, hogy ez érzékeny kérdés, feljegyezte a különböző álláspontokat. Kijelentette ugyanakkor, hogy a diszkrimináció elleni küzdelem és a kisebbségek védelme az EU jövője szempontjából egzisztenciális kérdés. Biztosította jó szándékáról politikustársait, és hangsúlyozta, hogy meg kell találni a lehetőséget az előrelépésre ezen a téren is.

Beszélt Macron az energetikai stratégia kérdéséről is, megemlítve, hogy az ETS rendszer kiterjesztése a háztartásokra Franciaország számára is problémát jelent. Meg kell találni az ipar és a háztartások számára is a megfelelő megoldást, hogy mindez egyiknek se legyen túl nagy teher – magyarázta.

Eduard Heger is beszélt az EU előtt álló, illetve a globális nehézségekről, többek között a klímaválságról. Szerinte a szén-dioxid-semlegességből nem szabad engedni, de eközben gondolni kell az emberek biztonságára és arra is, hogy mit bírnak el. A célok megvalósításánál – fogalmazott – a szociális szempontokat is szem előtt kell tartani.

Nehéz időszak vár ránk, de a V4-ek segítik majd az uniót abban, hogy megerősítse a globális pozícióját – tette hozzá.

Andrej Babis arról beszélt: meggyőződése, hogy az cseh kormányfő is megérti majd a V4 együttműködésének fontosságát, amely erős blokk az EU-n belül, s amelynek érdeke, hogy a tagállamok közössége prosperáljon.

A migráció kérédéséről azt mondta: a közelmúltban hét tagállam kérte az Európai Bizottságtól a migrációs politika újratárgyalását, s emlékeztetett, hogy míg 2015-ben Orbán Viktor elsőként kezdte meg Schengen védelmét, most Európa-szerte kerítések épülnek. Örülök, hogy újabb országok fogadták el az álláspontunkat az illegális migráció kérdésében, és annak is, hogy a francia soros elnökség ideje alatt ez téma lesz – jegyezte meg.

Mateusz Morawiecki felszólalásában többek között a gáz magas áráról és az azt érintő, főleg a Gazprom részéről bekövetkező manipulációjáról beszélt, és ő is aggodalmát fejezte ki az ETS rendszerrel kapcsolatban, kiemelve annak esetleges inflációnövelő hatását.

A migrációról azt mondta, országa jelenleg az EU és a NATO keleti határát védi, s ennek keretében feltétlenül meg kell előzni az embercsempészetet, és azt, hogy a hazájukat elhagyó embereket élő pajzsként használják, ahogyan most Lukasenka fehérorosz vezető teszi.

A jogállamiságról azt mondta: számukra fontos annak a szabálynak a betartása, hogy ami az egyik tagállamban megengedett, annak megengedettnek kell lennie a többiben is, ha ez nem így van, akkor az diszkrimináció. Az EU 27 szuverén állam közössége, az egyenlőség azt jelenti, hogy egyenlő módon kezelik a különféle előírásokat – és ebbe beletartozik az igazságszolgáltatás is.

Orbán: A reptér visszavásárlását a választások előtt nem célszerű nyélbe ütni

A miniszterelnököt a V4-ekkel és a francia elnökkel tartott sajtótájékoztatóján kérdezték erről.

A tájékoztatón néhányan kérdést is feltehettek, az egyetlen magyar médium, amelynek képviselője kérdezhetett, az M1 volt. Az egyik külföldi orgánumnak a Pegasus-botránnyal kapcsolatos érdeklődésére Orbán úgy reagált: Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami szabályok rendezik, amelyeket mindig betartanak. „Amikor a politikát kezdtük, akkor még nem ez volt a helyzet, hiszen mi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásból jövünk”, „a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába”.

Ugyancsak kérdésre válaszolva azt is kijelentette Orbán, hogy Magyarország politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból. Szerinte teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. „Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek ésszerű felhasználásához?” – vetette fel.

Úgy látja, hogy Magyarország „politikai zsarolás” áldozata, de a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy hosszú ideig is jól bírja e pénzek nélkül is. Minden programot, amelyet ebből a pénzből akartak indítani, saját költségvetési forrásból elindítottak, a magyar gazdaság és a magyar emberek semmilyen hátrányt nem szenvednek a brüsszeli zsarolás miatt – mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország egyetlen jó szót sem kapott, sőt a legdurvább támadásokat kellett elszenvednie, miközben a migránsok ellen védte Európa határait, „hátba lőttek bennünket rendszeresen Brüsszelből és néhány európai fővárosból”. Úgy látja, hogy a helyzet most megváltozott, itt az ideje, hogy az Európai Unió mutasson valami szolidaritást, hogy Brüsszel tisztességesen elszámoljon az európai védekezés költségeinek arról a részéről, amely egy-egy országra esik.