Átment az Országgyűlésben – 138 igen szavazat, egy nem vokssal, tartózkodás nélkül – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslat, aminek több pontja meglehetősen problémás. A hvg.hu is írt róla, hogy a kormány jó üggyel, nevezetesen az élelmiszer-pazarlás csökkentésével indokolja a módosítást, mégis

nehéz megmagyarázni a törvény néhány elemét, amely jelentősen megnehezíti a külföldi élelmiszerláncok helyzetét Magyarországon.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter nevével jegyzett javaslat előírná a láncoknak, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak, egészen pontosan egy állami nonprofit társaságnak. Továbbá előírja, hogy

a láncok kiskereskedelmi adója 2,5 százalékról 2,7 százalékra nő.

Fontos szempont, hogy az Országgyűlés elé gyorsított eljárásban beterjesztett javaslat meglehetősen diszkriminatív módon a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncokra vonatkozik. Ez lényegében az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco áruházait jelenti, a kisebb – sok esetben magyar tulajdonú – élelmiszerboltok kimaradnának a törvény hatálya alól.

A jogszabálycsomag, amelynek hatása nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben:

Elveheti az állam, ami más tulajdona - több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat

Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszerpazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat.