„Súlyos hiba ez a mondat” – vélekedett utólag Fabiny Tamás evangélikus püspök arról, hogy egy általa is aláírt dokumentumban a következő szerepel: „a zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja”. Fabiny a VálaszOnline-on megjelent interjújában nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy aki nem házas, híján van-e az emberi méltóságnak, valamint kijelentette: „az a szöveg, amit mi a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről aláírtunk, nem tartalmazta ezt a mondatot. Papírunk is van erről. Az egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára ugyanis vissza is küldte, hogy ez az a szöveg, amit a tagegyházak elfogadtak, és abban ilyen mondat nem volt. Kaptunk még emellett több emailt, tehát később megküldték az új szövegváltozatot, de a kapkodó szervezés miatt azt már nem láttuk”.

Ugyanerre hivatkozott nemrégiben Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) vezetője is, amikor december 14-én (közössége nagy felháborodása után) elnézést kért az említett mondatért.

A Mazsihisz visszavonta az aláírását a dokumentumról, az evangélikus egyház azonban nem. „Ez nem egy klub, amiből ki lehet lépni. Félreértések, szövegváltozatok ide vagy oda, mindez megtörtént. A szöveg kiment, de nem akarunk több demonstratív lépést. Helyette szeretném egyértelművé tenni, hogy aki nem családban él, ugyanúgy Isten teremtménye, és a méltósága ebből a teremtett létből adódik. Már korábban is leírtam: személyes szeretetemről biztosítok mindenkit, aki megalázónak érzi a közlemény megfogalmazását. Most bocsánatot kérek mindazoktól, akiket ez a rossz mondat megsebzett, megbántott” – mondta Fabiny Tamás.

Az evangélikus püspök szerint a nyilatkozatra ő nem politikai hűségnyilatkozatként tekint, azonban hozzátette, hogy „biztosan vannak olyanok az egyháztagok között, akik így tekintenek rá”. „Azt is gondolom, hogy az egyházaknak elsősorban egyházi témákkal kellene foglalkozni, és nem szabad feszítő politikai kérdésekbe belemenni” – emelte ki.

Fabiny Tamás az elkövetkező időszak kampányáról azt mondta: „ne az acsarkodásra, ne a szekértábor-indulatokra, hanem az egymásra reflektáló véleményekre figyeljünk. Legyenek érdemi, szakmai, nyilvános viták. Legyen követhető, hogy melyik politikai fél mit akar – például az egyházfinanszírozásban és általában az egyházi intézményekhez való viszonyban”.