A békés közbeszédért indított petíció apropóján készített interjút Gundel Takács Gáborral a 24.hu, a beszélgetés azonban egyes pontokon társadalom-, kormány- és egyházkritikába fordult át. A műsorvezető azt mondta, a közbeszéddel nem is feltétlenül a szóhasználat a problémája, hanem az indulat. Szerinte

mindig úgy kellene kommunikálnunk egymással, mintha a gyerekeink hallanák a beszélgetést”, és ami őt illeti, „igyekszik kontrollálni” magát.

A kontrollhoz többek között szükség volt arra, hogy a nagyobb családján belül megállapodtak abban: nem beszélnek politikáról. „Azért az tűrhetetlen, ha egy karácsonyi ebédet is tönkretesz a politika. Márpedig, ha egy valaki véresen komolyan veszi a vitát, már nem jó. Fontosabb megőrizni a családi békét” – mondta. Gundel Takács Gábor szerint a politikával az a gond, hogy „előbb mindig elmondja, mitől kell félni, majd megnyugtat, hogy csak ő tud megvédeni.

Elhiszik az emberek, hogy félni kell Gyurcsánytól, Orbántól, Sorostól, Brüsszeltől, miközben nekik nincsenek ezekkel kapcsolatos saját tapasztalataik. Az ember csak azt érzi a bőrén, hogy elviszik-e a szemetet, többet kell adózni vagy kevesebbet. Szavazáskor pedig keveredik a tapasztalás és az, amit elhitetnek vele, a Soros-effektus és az infláció növekedése."  

Gundel Takács ugyanakkor kritizálta az egyházak legutóbbi nyilatkozatát is, amelyben az szerepel, hogy „a zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja”. „Ez egy butaság, de legalábbis átgondolatlan kommunikáció” – mondta a műsorvezető, aki szerint a család fogalmát kisajátították az egyházak és a kormány. „És értem, hogy ezt miért csinálják, külön családokért felelős miniszter van, szeretnék növelni a népességet, és ez jól is van, fontos ügy. De nem lehet úgy csinálni, mintha nem lenne rengeteg ember, akik másfajta családmodellben élnek. Csomó ember nyomorultul él, mert ők nem számítanak.”

Az egynemű párok gyereknevelésével kapcsolatban viszont rengeteg kérdés van benne, de ezekre csak abból a mondatából lehetett következtetni, miszerint „nemcsak szeretettel, beszélgetéssel, odafigyeléssel nevelsz egy gyereket, hanem mintákkal is”.