Fudan helyett Diákváros
Nagy port kavart az Orbán-kormány terve, miszerint Budapesten nyitna campust a kínai kommunista pártot szolgáló Fudan Egyetem. Eredetileg a tervezett Diákváros területén építették volna fel a komplexumot 500 milliárd forintnyi kínai hitelből, de a tiltakozás hatására a kormány végül meggondolta magát és mégis inkább a Diákvárost építenék fel. Az ügy fejleményeit cikksorozatunkban követhetik!
Vajon miért éppen csütörtökön fejezte be az ellenzék a maga népszavazási aláírásgyűjtését, és adta le pénteken a szignókat ellenőrzésre a Nemzeti Választási Irodának (NVI)? – vetődik fel a kérdés.
Talán már elegendőnek ítélték a népszavazási kérdésenként összegyűjtött 235-235 ezret, vagy azért igyekeztek, hogy még április 3-ra kitűzhessék az ellenzéki referendumot?
Mindkét lehetőségben van logika is, de buktató is. Lehet, hogy úgy vélték, elég a 235 ezer aláírás az ugyanis számszerűen valóban több, mint az előírt 200 ezer, mégsem biztos, hogy ennyi "ráhagyás" elég lesz. A tapasztalat ugyanis az, hogy muszáj jóval többet – 20-30, de akár 50 százalékkal is többet – gyűjteni, mivel az NVI csak a minden szempontból szabályos, hiánytalan támogatásokat fogadja el érvényesnek, márpedig elírások, pontatlanságok ilyenkor mindig nagy számban előfordulnak.
Leadták a népszavazási aláírásokat, Márki-Zay figyelmeztette a választási irodát: „ne húzzák az időt"
Alig több, mint 30 nap alatt összegyűjtötte ugyan az ellenzék a Karácsony Gergely-féle népszavazási kérdésekre az egyenként 235 ezer támogató aláírást, mégsem biztos, hogy az ellenzéki referendumot az április 3-i választással és a kormány népszavazásával együtt tarthatják. Ráadásul az sem biztos, hogy elég lesz ez az aláírás-mennyiség.
Talán azért siettek, hogy még összeérhessen az ellenzéki referendum a már április 3-ra kiírt parlamenti választással és a kormány “gyermekvédelmi” népszavazásával. Erre utal, hogy a párbeszédes Szabó Tímea jelezte: “ha Áder János nem írja ki április 3-ra a népszavazást, akkor a magyar emberek akaratát veszi semmibe”. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig azt mondta, bár az NVI-nek elvileg 60 napja van ellenőrizni az aláírásokat, kérte,
ne húzzák az időt”.
Tény, hogy ha az NVI kihasználja a 60 napot, akkor március 20-a körül hozhatnak hitelesítő döntést, ezután pedig az Országgyűlés nem mérlegelhet, köteles elrendelni a népszavazást, ám erre is van a törvényhozásnak legfeljebb 30 napja. Ehhez jön ezután Áder János köztársasági elnök 15 napos határideje, ami alatt ki kell tűzze a népszavazás időpontját. Ekkor viszont már akár április vége-május eleje is lehet, vagyis nem tudna “összeérni” ez a referendum az április 3-i másikkal és a választással.
Vagyis lehet, hogy egy harmadik oka is volt annak, miért éppen mostanáig gyűjtötte az ellenzék az aláírásokat. Erre a lehetőségre éppen az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter utalt a minap, amikor a Magyar Hangnak adott interjújában arról beszélt: nem hiszi, hogy az ellenzéki referendumot megrendezhetik április 3-án. Azt mondta, emiatt “természetes, hogy az ellenzék nem minden erőforrását áldozza föl az aláírásgyűjtés érdekében”. Márki-Zay az interjúban ezt azzal támasztotta alá, hogy a fideszes nyilatkozatokból számára egyértelművé vált, hogy
a hatalom úgysem fogja hagyni, hogy a Fudan és az álláskeresési járadék kérdése ott lehessen az országgyűlési választásokkor a szavazólapokon”.
Úgy vélte, akármikor is gyűjti össze az ellenzék az aláírásokat, odáig húzzák majd a kérdések jóváhagyását, míg ezzel megakadályozzák, hogy a kérdések a választás napjára a szavazólapokra kerüljenek.”
Akárhogy is, a népszavazási aláírásgyűjtéssel valóban hetekig az utcán voltak a párt politikusai, aktivistái és az aláíró pultokhoz szólított szimpatizánsai, vagyis az ellenzéknek ez jó kampányelem is volt. Bár a népszavazást Karácsony Gergely főpolgármester magánszemélyként kezdeményezte, a tervezett Fudan Egyetem ügye és az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbításának kérdése nemcsak az ő, hanem az egész ellenzéki együttműködés egyik fontos kampánytémájává tudott válni.
