A hvg360 Kicsoda Orbán Viktor? című filmsorozatban rendszerezi a miniszterelnök személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat. A második rész mutatta be a rendszerváltás első éveit Nagy Imréék újratemetésétől a politikai és pénzügyi ártatlanság elvesztéséig. Ez utóbbi kulcseseménye volt az úgynevezett székházügy, ezt külön is felidézzük, mert leleplezésében fontos szerepet játszott a HVG.
Az 1990 utáni első parlament legkeményebb ellenzéki pártjának a Fidesz számított. Éles stílusuk, néha már durvaságot is idéző nyelvezetük az Antall-kormány kérlelhetetlen kritikusainak mutatták őket. Ezért okozott akkora sokkot 1993 májusában a közvéleményben, hogy kiderült, az MDF és a Fidesz gazdasági háttéremberei közösen mutyiztak el egy értékes irodaépületet, s közben még olyan törvényt is alkottak, amely ebből az eladásból több pénzhez segítette őket. Az MDF-fel zajló szoros együttműködés kikezdte a Fidesz hitelét a közvéleményben, és ez a párt 1994-es katasztrofális választási eredményéhez vezetett.
Kicsoda Orbán Viktor? V/2.: A vezér bejelentkezik
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A második rész Nagy Imréék újratemetésén, a Hősök teréről indul, és 1994-ig tart - látványos felemelkedéssel, hatalmas blöffökkel, leszámolásokkal, és a politikai (meg pénzügyi) ártatlanság elvesztésével.
Az tény, hogy az MSZP, amely 1990-ben kis párttá zsugorodott, az állampárt egykori ingatlanjaira rátette a kezét. Ezért az új parlament többi pártja szintén igényt tartott ingatlanokra, mégpedig úgy, hogy tulajdonba kapják. 1991 tavaszán a hat parlamenti párt megállapodott arról, hogy akkori pártközpontjuk épületének tulajdonosai lehetnek, s emellett kiszámították azt is, hogy a választások eredményeinek figyelembevételével még mennyi ingatlan járna nekik.
Így került a Fidesz tulajdonába egy Andrássy úti ingatlan, valamint az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló volt tiszti kaszinó épülete, amely a Kádár-érában a Mogürt nevű vállalat székháza volt. Az épület a Fidesz és az MDF közel fele-fele arányú tulajdona lett. A pártoknak azonban nem az épület, hanem pénz kellett, s ezért rögtön meg is próbálták eladni.
1992-ben találtak is rá vevőt, a ma a részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Külkereskedelmi Bankot, amely a vételár 90 százalékát még abban az évben kifizette. A végleges szerződést azonban csak 1993 januárjában írták alá, addig a pártok kidolgozták, hogyan tudják törvényekkel befolyásolni, hogy minél több pénz maradjon náluk. 1992 decemberében ezért úgy módosították a párttörvényt, hogy a pártok gazdálkodó tevékenysége, így az ingatlanok értékesítése is 1993 január elejétől áfa- és társaságiadó-mentes legyen.
Az igazi sokk akkor érte azonban a Fidesz híveit, amikor Juhász Gábor, a HVG egykori szerkesztőjének 1993 nyári cikkéből kiderült, hogyan forgatták meg a párt vezetői és gazdasági háttérembere Simicska Lajos a vételárból hozzájuk befutó összeget.
„Elolvastam 1993. július elején a HVG-t, amiben megírták a székházügy gazdasági hátterét, és elképedtem. Többé nem tudtam az eseményekre figyelni. Ebéd közben elkezdtünk a többiekkel beszélgetni. Fennhangon azt mondtam, hogy »na, itt a Fidesz vége«” – mesélte Ungár Klára, a párt volt politikusa a Csak a Narancs volt című könyvben. Igaza is lett, meg nem is: a Fidesznek természetesen nem lett vége, annak a Fidesznek azonban, amely akkor a közvélemény szemében a legnépszerűbb párt volt, igen.
Magyar citrancs - Kiépülő Fidesz-gazdaság?
A HVG 1993. június 5-i számában megjelent - alább változtatás nélkül újraközölt - cikke tárta fel, hogy a Fidesz vállalkozásba forgatta az MDF-fel közös székházának eladásából származó százmillióinak egy részét: legalábbis a párt tulajdonában álló Fico Kft. autókölcsönző telephelyet nyitott, majd 149 millió forinttal tőkét emelt.
Orbán Viktor a hatalomba kerülve kiválóan kamatoztatta a székházeladásból leszűrt tanulságokat. Az ennek során „lenyelt” áfa törvényi hátterének megteremtése alapján rájött, hogy a fideszes háttérgazdaság hasznára alakíthatják a törvényeket. S e csapat ügyleteihez az állami szervezetek csatasorba állíthatók, a milliárdossá váláshoz tehát nem a piaci versenyen át vezet a királyi út, hanem az állami – és később az európai – forrásokra kell rátenni a kezüket, és a saját klientúrájuk felé csatornázni.
Az eredendő bűn, a székházügy, amelyből a Fidesz vezetői sokat tanultak
Levonták a tanulságot a Fidesz vezetői a negyedszázada nyélbe ütött székházeladásból. Mindenekelőtt arra jöttek rá, hogy mennyire egyszerű a hatalomban lévőknek állami pénzeket magáncélra átcsatornázni. A módszert ma már gátlástalanul, rendszerszinten űzik.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
