Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Pénteken jelentette az Index.hr hírportál, hogy a Zágráb központjában azonosítatlan tárgy zuhant le a Jarun-tó mellett, amit robbanás hangja is kísért. A helyszínen három méter átmérőjű kráter keletkezett, ahol egy katonai gép nagyobb darabját találták meg.
Update on, a most likely Tu-141 drone that crashed in Croatia last night.
— Aldin ������������ (@aldin_ww) March 11, 2022
According to the Government of Croatia drone spent 7 minutes in ������������ airspace before it crashed, drone came from Hungarian airspace. pic.twitter.com/Nv5PIE38wr
A horvát kormány péntek délelőtti tájékoztatása szerint egy orosz gyártmányú, 14,3 méter hosszú, hattonnás és 3,5 méter szárnyfesztávú TU-141-es robotrepülőgép zuhant le, mely a magyar légtérből érkezhetett Zágrábba. A gép 700 km/h sebességgel lépett be a horvát légtérbe, 1300 méter tengerszint feletti magasságban.
Zoran Milanovic horvát elnök dél előtt nem sokkal egy videóban jelentkezett be, melyben azt mondta, hogy a gép több mint 40 percig repült Magyarország felett, Horvátország légterében kevesebb mint hét percig. Személyi sérülés nem történt. Azt is közölte, hogy a pilóta nélküli gép Ukrajna felől érkezhetett a térségbe.
A Jutarnji List horvát lapnak azonban Markijan Lubkivszkij, az ukrán védelmi miniszter főtanácsadója azt mondta, hogy a lezuhant gép nem az ukránoké, valamint azt is, hogy az ukrán külügyminisztérium közleményt fog kiadni az ügyben.
A horvát elnök szerint egyelőre úgy tűnik, nem Horvátország ellen irányult az akció, amiben részt vett. Milanovic elmondta, vizsgálják, hogyan lehetséges, hogy egy repülőgép több, mint egy órát tölt egy NATO-tag légterében, és senki sem vette észre.
„A dolgok jelenlegi állása szerint a repülőgép Ukrajnából repült, Zágráb felett zuhant le, amikor kifogyott az üzemanyaga” – mondta.
Russian-looking drone, possibly intended for town of Yarun (Ukraine), crashed in Jarun (Zagreb, Croatia). Someone made a typo? Anyhow, serious questions on NATO and allies alertness as 6 tons drone flew 17 minutes over Romania and 48 minutes over Hungary without being noticed. pic.twitter.com/zo6gboQ9Ib
— Johan Dobbelaere (@ProductiehuisEU) March 11, 2022
Arra kérte az embereket, hogy legyenek nyugodtak, mert az ilyen jellegű konfliktusokban előfordulhat ilyesmi.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök a tájékoztatás szerint már egyeztetett Orbán Viktorral, és Mario Nobilo NATO-nagykövettel is beszélt. Az ügyben kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Honvédelmi Minisztériumot, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán azt írta: telefonon beszélt horvát kollégájával az ügyben.
„Hatóságaink vizsgálják a történteket, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, több NATO tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A vizsgálatok során szorosan együttműködünk a horvát hatóságokkal és más NATO szövetségeseinkkel egyaránt” – írta.
Az Adevarul romániai oldal szerint a Kelet-Európa fölött lévő NATO-gépek az incidens hírére azonnal kikapcsolták transzpondereiket (radar-válaszjeladóikat), hogy ne lehessen őket azonosítani, illetve pozíciókat meghatározni. ProTV-hírek szintén román oldal az esettel kapcsolatban úgy tudja, hogy először a horvát kormányfő jelezte, hogy Magyarország felől szállt be hozzájuk a gép, majd Orbán Viktor mondta, hogy hozzánk meg Romániából.
Mit lát a magyar légvédelem?
A magyar légvédelmet jelenleg 3D-s radarok szolgálják ki főképpen. A legfontosabb, úgynevezett gerincradarokból három helyszínen van: Békéscsaba, Medina, Bánkút. Ezek az eszközök viszont a telepítés földrajzi helyéből eredően nem látnak be mindenhová. Ezért jelenleg is használnak úgynevezett réskitöltésre régebbi eszközöket is, többek között mobil egységeket is a teljes lefedettség elérésére – írja a Honvédelem oldala egy korábbi cikkében.
