Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Kiadta az EBESZ az április 3-i választás előtti, időközi jelentését, mely megállapítja, hogy a pálya durván lejt a Fidesz felé.
A jelentés kiemeli, hogy a megfigyelők szerint a közszolgálati médiában rendszerszintű politikai elfogultság figyelhető meg, és a műsoraiban lényegében nem jelennek meg ellenzéki politikusok. Pedig jogszabály szerint a közszolgálati médiaszolgáltató köteles a választási verseny szereplőinek egyenlő mértékben ingyenes műsoridőt biztosítani politikai hirdetések számára.
Az ellenzék aggódik a kampánycélú plakáthelyek egyenlőtlen eloszlása miatt. Az EBESZ szerint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályban nem térnek ki a „pártokon kívüli felek” – a kormány – hirdetéseire. Ismert, hogy a kormányplakátok sokszor a Fidesz szekerét tolják.
A jelentés szerint az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, és az állami források kampánycélú felhasználását a jogszabály nem tiltja. A népszavazási kampánytevékenységet a jog nagyrészt nem szabályozza. Nem húztak határt a népszavazás kampányköltéseinek sem, közzétételi kötelezettség sem vonatkozik rájuk. Az EBESZ által megkérdezettek szerint ez megkönnyíti a kormánynak, hogy jelentős összeget fordítson a költségvetési pénzekből a népszavazási kampányra.
A jelentés rámutat: sem a kormány, sem a választási ügyintézésért felelős hatóságok részére nincs kötelezően előírva, hogy a választókat objektív és kiegyensúlyozott információkkal lássák el a népszavazásra bocsátott kérdésekről, valamint a kérdések támogatóinak és ellenzőinek álláspontjáról.
A misszió által megkérdezett legtöbb szereplő úgy nyilatkozott, hogy a választói névjegyzék megbízható, ugyanakkor többen aggályosnak tartották, hogy a lakóhely új definíciója a szavazók stratégiai utaztatásához vezethet a billegő körzetekben a választások közeledtével, vagy illegális buszoztatását eredményezheti a szavazás napján.
Az EBESZ problémásnak látja a levélszavazás „korlátozott biztonsági garanciáit”. Továbbra is problémás szerintük, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok a külhoniakkal ellentétben nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, és nem ritkán több száz kilométert kell utazniuk a voksuk leadásához. Megállapítják, hogy a külföldi szavazókat megillető szavazati jog egyenlőségére vonatkozó korábbi EBESZ-ajánlásokat nem követték érdemi lépések.
A misszió megfigyelői a magyar médiáról is megkérdezték válaszadóikat, akik mások mellett kifogásokat emeltek az információhoz való korlátozott hozzáféréssel, a megfigyelésekkel, illetve a független és ellenzéki újságírókat, valamint a civil társadalom képviselőit célzó állandó lejárató kampányokkal kapcsolatban.
