Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Keményen kritizálta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját kedden. A közösségi oldalán többek között arról írt, hogy Budapest nem támogatja az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, nem enged át fegyvereket az ország területén, és nem sok hiányzik ahhoz, hogy retorikája nyíltan oroszbarát legyen. „Mi ennek az oka? Olcsó orosz gázt akarnak? Vagy mert csendben a mi Kárpátaljánkról álmodnak?” – tette fel a kérdést.
Ukrán kormányfőhelyettes: Nem sok hiányzik ahhoz, hogy a hivatalos budapesti retorika nyíltan oroszbarát legyen
Verescsuk közleményére szerdán reagált Magyarország kijevi nagykövetsége, mint írták, „meglepődve és megdöbbenve” olvasták a sorait.
Elismerték, hogy a miniszterelnök-helyettes és az ukrán vezetés többi képviselője „emberfeletti munkát végez, hatalmas felelősséggel abban a tragikus helyzetben, amelyben Ukrajna hősies küzdelmet folytat az agresszió ellen”, s ilyen körülmények között „érthető a kiélezett érzelmi állapot, ez azonban nem lehet alapja az értelmetlen vádaknak és alaptalan rágalmazásoknak”.
A nagykövetség úgy látja, hogy azok a következtetések, amelyeket Verescsuk levont Magyarország lépéseiből, „nemcsak, hogy teljesen hamisak és alaptalanok, hanem egyenesen sértőek, de sajnos, ezeket a közhelyeket rég sikeresen elültették az ukrán közvéleményben. Különösen szomorú, hogy e találgatások között – nem először – feltűnik Kárpátalja és az ott élő magyarok. Ezt mi udvariasan, de erőteljesen visszautasítjuk.”
A külképviselet szerint azt is figyelembe kell venni, hogy mit tett Magyarország Ukrajnáért, hogy „szomszédunk és barátunk sikeres legyen a harcában”, s listába szedték ezeket, a teljesség igénye nélkül.
- Magyarország a háború kezdete óta 641 775 ukrajnai menekültet fogadott be és látott el, a szám pedig naponta növekszik;
- a magyar állampolgárok önkéntes adományainak és a Magyarország kormánya által biztosított forrásoknak köszönhetően állami szervek és humanitárius szervezetek több tízmillió euró értékű, 5000 tonnányi segélyt és adományt biztosítottak Ukrajnának, és folytatják a munkát;
- Magyarország továbbra is támogat minden szankciót, amelyet a nemzetközi közösség az agresszor állammal szemben bevezet;
- Magyarország támogatja Ukrajna uniós jelölti státuszának megadását;
- Magyarország energiaellátással járul hozzá Ukrajna életének megőrzéséhez.
Hozzátették: megértik és támogatják, hogy az ukrán vezetés felelős az ukrán állampolgárok védelméért és biztonságáért, de a magyar kormány is ugyanúgy felelős a magyar állampolgárokért, és most már több mint félmillió, Ukrajnából érkezett menekültért is.
„A jelenlegi tragikus helyzet összefogást és egymás töretlen támogatását igényli. Ne keressünk ellenségeket ott, ahol nincsenek” – jegyezte meg a nagykövetség.
Percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról itt olvashatja.
Belénessy Csaba NER-propagandaember vissza is venné Kárpátalját, meg nem is
