Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarországnak egy lépést sem szabad tenni annak érdekében, hogy Kárpátalja hazatérjen, de érzelmileg készen kell lennünk arra, hogy befogadjuk az ottani magyarokat és ruszinokat, illetve ha úgy alakul a hektikus nagyhatalmi helyzet, akkor békés úton magát Kárpátalját is – írja a Facebook oldalán Belénessy Csaba az MTI volt vezérigazgatója, aki most a kormánypárti lapokat tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozó Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztő tanácsadója.
Belénessy szerint ugyan nem szabad területi követeléseket támasztania Magyarországnak, de be kell fogadnunk akár a magyar területeket is, ha úgy hozza az élet, mert ugyan az oroszok robbantották ki a háborút, de a kárpátaljai magyarok attól függetlenül sincsenek jó helyen Ukrajnában.
Az orosz–ukrán háború eseményeiről tudósító hírfolyamunkat alább találja:
Gyerekkórházat lőttek az oroszok, Zelenszkij videón jelentkezik be a rendkívüli NATO-EU-csúcson - percről percre a háborúról
A nyugatiak sorra ítélik el Oroszországot, amiért nem zárták ki teljesen az atomfegyver használatát, a NATO és az EU vezetői Ukrajnának szánt segítségről és az oroszok elleni újabb szankciókról dönthetnek. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború szerdai híreit.
