„Benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 10. módosítását” – közölte az igazságügyi miniszter a közösségi oldalán. Varga Judit azt írta: „az orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”.

Az igazságügyi miniszter a posztjában hozzátette, hogy a kormány a háború elől menekülőket ellátja, a gazdasági károkat minimalizálja, a magyar családokat pedig meg fogja védeni.

A kétharmados parlamenti többséget igénylő Alaptörvény-módosítás (pdf) benyújtása nem volt váratlan, miután Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 21-i kormányinfón már bejelentette, és azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy a május 31-én lejáró, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg, megteremtik azonban a lehetőségét annak, hogy a háború miatt egy újabb veszélyhelyzeti kategóriát vezessenek be. Gulyás szerint az Alaptörvény módosításával lehetséges lesz az Ukrajnában zajló háború miatt veszélyhelyzetet elrendelni.

A Varga Judit által benyújtott törvényjavaslat szövege nem is tesz mást, mint az Alaptörvényben jelenleg rögzített hatféle különleges jogrend egyikét, a „veszélyhelyzetet” kiterjeszti az elemi csapás és ipari szerencsétlenség felsorolást megváltoztatva, így: veszélyhelyzetet „a Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” esetén rendelheti el. A jogszabály-tervezet készül arra is, hogy a már korábban, 2020-ban elfogadott kilencedik Alaptörvény-módosítás 2023. júliusi hatályba lépése után a jelenlegi hat különleges jogrendet háromra szűkíti, így a jövőben érvényes besorolás szerinti változat majd csak 2023 júliusától lép hatályba.

A hvg.hu április végén részletesen is foglalkozott a legújabb Alaptörvény-módosítással. Elemzésünk akkor megállapította, hogy valós, objektív indoka nincsen, politikai indoka viszont annál több van, hiszen a kormány így folytathatja ugyanazt, amit a járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is kihasznált: a rendeleti kormányzást.

A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható

Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.

Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról folyamatosan frissülő közvetítésünkben számolunk be:

Joe Biden egyelőre nem tervez Ukrajnába látogatni, Moszkva annektálná a „népköztársaságokat" - percről percre a háborúról

Bár sok állam- és kormányfő megtette már, nem kockázatmentes egy kijevi látogatás, vélhetően ezért is nem utazik egyelőre Ukrajnába az amerikai elnök. Herszon csendes elcsatolása után újabb területeket faragna le magának Ukrajnából Oroszország. Kövesse háborús hírfolyamunkat percről perce.