Míg négy évvel ezelőtti kormányfői székfoglaló beszédében nagyon egyértelműen megüzente Orbán Viktor, hogy hosszú távra tervez, és egészen 2030-ig vázolta elképzeléseit, ezúttal sokkal óvatosabb volt a Fidesz–KDNP politikusai és néhány ellenzéki képviselő előtt elmondott beszédében. Hasonlóan kezdett ugyan, mint négy éve, mert “az első szó a köszöneté” volt ezúttal is, ám míg 2018-ban azokat is külön említette, aki nem rá vagy a pártjára szavazott, most ezt kihagyta, és inkább azt húzta alá büszkén, hogy soha ennyien nem szavaztak még a Fidesz–KDNP közös listájára. Hozzátette: ez “példa nélküli bizalom egész Európában”.

Orbán Viktor a veszély évtizedéről beszélt, kormányáról azonban nem mondott semmit

Orbán Viktor megválasztása utáni beszédében az elkövetkezendő tíz év kihívásairól beszét, szerinte bizonytalan, gazdaságilag nehéz, háborús évtized jön, amire a kormány megfelelő választ fog tudni adni.

Ami pedig a legyőzötteket illeti, négy éve lovagiasságot ígért ellenfeleinek vita esetére, most ilyesmit egyáltalán nem említett, illetve szavaiból az derült ki, hogy az ellenzék nem sok jóra számíthat. Például azért sem, mert – mint megjegyezte – ők ellenségek másokkal együtt, hiszen a választáson “összeállt ellenünk a baloldal, a pénzemberek, Soros György és Brüsszel is”. Orbán a választási eredményre utalva emlékeztette is az ellenzéket arra, hogy „baj idején az összefogás parancs, és aki kihúzza magát alóla, az veszélyt hoz a hazára, az ilyen pártoknak pedig a választók alaposan ellátják a baját”.

A legszembetűnőbb azonban az volt, hogy amíg Orbán négy éve nagy, távlati célok kitűzéséről beszélt, megjegyezve, hogy nem 4, hanem 10-12 évre tervez, addig most első mondatai közt volt az, hogy “a választás „négy évre kijelölte hazánk útját”. Az óvatosságát és 4 évvel ezelőtti optimizmusának hiányát indokolhatta, amit külön meg is említett beszédében: “Európa, benne Magyarország és mi magyar emberek a veszélyek korába léptünk: az évtized a járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott, a háború és a szankciók energiaválságot idéztek elő, majd eljött a magas infláció is, ami gazdasági recesszióhoz vezet".

MTI / Koszticsák Szilárd

Ezt a nem túl fényes jövőképet igyekezett árnyalni Orbán az olyan politikai lózungokkal, minthogy “a magyarokat kemény fából faragták, ezért makacsul ellenállunk a hanyatlásnak”, illetve az olyan, lelkesítőnek szánt mondatokkal, mint „lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat”. Talán ő maga is érezte, hogy ez kevés, ezért elővette az aduászt, az ezeréves magyar múltat, és kijelentette: "hiszünk a nemzetállamokban, amit Brüsszelben már feladtak, nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a Jóisten áldása, legyen hazánk, amire büszkék lehetünk, fenntartsuk az ezeréves magyar létezést”.

Négy éve Orbán viszonylag sokat és részletesen beszélt leendő kormánya terveiről, várható intézkedéseiről, hiszen külön említette a népességfogyás visszafordítását, a gyorsforgalmi utak és autópályák építését, a paksi bővítést, a magyar vállalkozások és a honvédség fejlesztését, a régiós gazdaságpolitika erősítését, Budapest, “az örök város” építését, és a kultúra támogatását. Ezek közül, noha – az elmúlt négy év eredményei ellenére – minden területen lenne még tennivaló, mostani beszédében mindössze két téma köszönt vissza: a paksi bővítés és a honvédség fejlesztése.

Túry Gergely

Ami ezúttal irányként elhangzott, az sem volt konkrét, hiszen Orbán csak annyit mondott: a mostani helyzetre a válasz csak “egy sikeres, nemzeti gazdaságpolitika lehet”. Némi fogódzót az a homályos ígéret jelentett csak, miszerint “vállalom, hogy megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, a családokat, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést is“. Utalt arra is, hogy “óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket teszünk majd”, bár konkrétumokat nem említett. Érdekes, hogy megállapította, “a fiatal nemzedék a legfontosabb erőforrásunk”, miközben új kormányában sincs külön oktatási tárca.

Az Európai Unió és annak jövője már 2018-ban is hangsúlyos eleme volt Orbán miniszterelnöki beszédének, de most még több figyelmet fordított erre, és egyáltalán nem volt túl jó véleménnyel arról, amit ott lát. “A nemzetek Európája helyett az Európai Egyesült Államokat igyekeznek Brüsszelben felépíteni” – mondta, és ezzel szemben meghatározva az álláspontját jelezte: “Megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük az iskolákba, nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkre tennék a magyar családokat”. Sőt, feltette a kérdést:

Mit keresünk az Európai Unióban?” – majd meg is válaszolta: “az álmainkat”.

Amiben hasonlított a mostani a négy évvel ezelőtti programbeszédhez, az az, hogy miként akkor is kijelentette Orbán, hogy “a nyugati szövetségi rendszer része maradunk”, most is rögzítette, hogy a NATO és az EU tagjaként képzeli el a jövőben is Magyarországot, bár ahogy az EU-t is élesen bírálta, úgy nem kímélte ezúttal a NATO-t sem, amellyel kapcsolatban az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben arra figyelmeztetett: “a NATO-nak védelmi szövetségből nem szabad háborús szövetséggé alakulnia”.

Túry Gergely

Ezúttal is sokat beszélt Orbán kereszténységről és Magyarország keresztény gyökereiről. Például azt mondta, “a keresztény nemzeti politika a jövő, mi vagyunk Európa jövője”. Hozzátette: Lengyelország mellett Magyarország vált a keresztény, konzervatív közösség utolsó bástyájává. Végül nemcsak a Fidesz-nagygyűléseken megszokott és általa régóta használt „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok” felkiáltással búcsúzott, hanem azt az újabb – március 15-én is elhangzott – szlogenjét is elmondta, miszerint: “Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött”.

A teljes Orbán-beszéd itt nézhető vissza: