Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését: a Fudan Egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság tavaly augusztusban két ügyben hitelesítette a magánszemély által benyújtott kérdéseket, amelyeket a Kúria tavaly decemberben jóváhagyott. A két kérdés:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

A Karácsony Gergely főpolgármester által magánszemélyként kezdeményezett referendumhoz az ellenzéki összefogás pártjai is csatlakoztak, az ezt követő aláírásgyűjtés sikeres volt, és mivel az ezt megállapító NVB-határozatot senki nem támadta meg bíróságon, úgy látszott, hogy az új Országgyűlésnek ki kell írnia a népszavazást. Az erről szóló javaslatot az új igazságügyi bizottság benyújtotta, és azt a parlamentben hétfőn, a miniszterelnök-választás után megtárgyalták.

Az ellenzék öt pártja (DK, MSZP, Párbeszéd, Momentum, Jobbik) benyújtott ugyan egy törvényjavaslatot a Fudan, és egy határozati javaslatot az álláskeresési járadék ügyében, mondván, hogy 13 milliárd forintba kerülő népszavazás nélkül is meg lehet oldani a felvetett kérdéseket, ha a parlament maga hosszabbítja meg a járadékjogosultsági időszakot, és törli el a Fudan-törvényt. E javaslatokkal azonban még nem foglalkoztak az illetékes bizottságok.

Váratlan fejlemény volt, hogy két állampolgár alkotmányossági panaszt nyújtott be – ez alapján hozott határozatot most az Ab. Egyikük például így érvelt: „mivel a költségvetési törvény módosítására nem irányulhat a népszavazási kérdés, érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek nem marad más választása, mint az álláskeresési járadék jelenlegi havi összegének harmadolása. (…) A fentiek az esetemben azzal járnának, hogy a járulék csökkentése következtében olyan alacsony összeget kapnék álláskeresési járadék gyanánt, amelyből nem tudnám biztosítani az alapvető megélhetési szükségleteimet”. Ezzel Varga Judit igazságügyi miniszter is egyetértett az Ab-nak írt levelében. A kínai egyetem esetében a panaszos szerint jogbizonytalanságot okozna, ha a népszavazás révén „egy magánjogi jogalanyt meg lehetne fosztani a tulajdonától”.

Karácsony a Fudan-referedumról: „a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle"

Az álláskeresési járadék hosszabb ideig tartó folyósítása a költségvetést érintené, a kínai egyetemi alapítványról szóló törvény hatályon kívül helyezése pedig közvetve egy nemzetközi szerződést, ezért - a Kúria álláspontjával ellentétben - egyikről sem szabad népszavazást tartani - mondta ki a testület 6, illetve 5 ellenvéleménnyel. Ezzel értelmét vesztette az Országgyűlésben már tárgyalt javaslat a kiírásról.

Az Ab döntésére gyorsan reagált Karácsony Gergely is, aki a Facebookon azt írta: „az Alkotmánybíróság tagjainak többsége a két népszavazási kezdeményezést elkaszáló mai döntésével nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette”. Hozzátette: „úgy tűnik, a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle”. Ami pedig a jövőt illeti, a főpolgármester úgy fogalmazott: „nekünk most az a dolgunk, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket ezekben a kérdésekben”. A hvg.hu-nak Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester konkrétabb volt, és úgy nyilatkozott, hogy helyi népszavazás lehet a B-terv:

Baranyi szerint a Fudan-népszavazás leállítása "az alkotmányosság megerőszakolása", de van B-terve

Az álláskeresési járadék hosszabb ideig tartó folyósítása a költségvetést érintené, a kínai egyetemi alapítványról szóló törvény hatályon kívül helyezése pedig közvetve egy nemzetközi szerződést, ezért - a Kúria álláspontjával ellentétben - egyikről sem szabad népszavazást tartani - mondta ki a testület 6, illetve 5 ellenvéleménnyel. Ezzel értelmét vesztette az Országgyűlésben már tárgyalt javaslat a kiírásról.

Az Ab többsége egyébként – az eladó mindkét esetben Sulyok Tamás elnök volt – elfogadta a panaszosok és a kormány érveit. Az álláskeresési járadéknál azt állapították meg, hogy a kérdés hiába nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását, az mégis következik belőle, hiszen bár felülről nyitott előirányzatról van szó, mégiscsak több pénzt kellene költeni a járadékokra. Márpedig a költségvetésről az Alaptörvény szerint tilos népszavazást tartani.

A kínai egyetem ügyében az Ab többsége szerint abban tévedett a Kúria, hogy az alapítványt létrehozó 2021-es törvény ne lenne közvetlen összefüggésben a Fudan Egyetemről kötött magyar–kínai szerződést kihirdető 2018-as törvénnyel. Az előbbi ugyanis az utóbbinak a végrehajtásáról szól, márpedig nemzetközi szerződésről szintén tilos népszavazást tartani. Az Ab abban is egyetértett a miniszterrel, hogy az alapítványt bejegyezték, az működik, tehát félreérthető a kérdés, amelyből azt lehetne gondolni, hogy az alapítvány megszüntetéséről szól.

A szokásosnál több különvélemény mutatja, hogy nagy vita folyhatott az alkotmánybírók között. Az álláskeresési járulékkal kapcsolatban többen azt írták, hogy a panaszos – bár munkanélküli – jogi értelemben nem érintett, mert az előző bírósági eljárásban nem vett részt, tehát be se kellett volna fogadni a panaszát. A Fudanról pedig néhányan úgy gondolták, hogy egy nemzetközi szerződés végrehajtásának formájáról szóló törvény nem érinti közvetlenül magát a szerződést, tehát nem tiltott téma. Ezeket a véleményeket azonban leszavazták.

A Fudan Egyetem ügyében az Ab megállapította, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza. A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése azonban az alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra. Az Ab ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozik, így a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.

Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Juhász Imre, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.

Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Ab-hoz, amely azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Ab megsemmisítette.

Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró – olvasható az Ab honlapján közzétett közvéleményben.

Az Ab döntése után aligha várható a kormánytól, hogy az ellenzéki képviselők javaslatát elfogadva „megspórolja” a referendumot, hiszen azt így nem is kell kiírni. Az ötletről a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Tordai Bence korábban a hvg.hu-nak azt mondta, hogy ellenzéki képviselők törvénymódosító javaslatok benyújtásával adnak még egy lehetőséget a kormánynak. Méghozzá arra, hogy a kérdésenként 200–200 ezer ember támogatását már most élvező népszavazási kezdeményezések céljának megfelelően módosítsa a kormánypárti többség az álláskeresési járadék folyósításának idejét, továbbá fújja le a Fudan-beruházást, így nem kellene elkölteni több milliárd forintot egy referendumra.

Utolsó esélyt kap a kormány az ellenzéktől, hogy elkerülje a Fudan-népszavazást

Zöld utat adott az Országgyűlés igazságügyi bizottsága Karácsony Gergelynek az álláskeresési járadékról és a Fudan Egyetemről szóló népszavazási kezdeményezéseinek - jogilag nem is tehetett mást. A Párbeszéd közben ajánlatot tesz a kormánynak: ha módosítóik nyomán változtatnak a törvényeken, megspórolhatják a referendumot. Ferencváros polgármesterének nagyon nem tetszik ez az ötlet, mert szerinte ez gyávaság.

Ezt az ötletet már megszületésekor élesen bírálta a referendum egyik legaktívabb támogatója, Baranyi Krisztina. A ferencvárosi polgármester szerint ez gyáva dolog, mert ezzel a képviselők a „NER történetének eddigi egyetlen nem kormánypárti népszavazását térítenék el”, miközben „tudják, hogy javaslatuk nem fog célba érni”. Baranyi szerint a javaslat „egyetlen eredménye így jelenleg annak kifejezése, hogy az ellenzék vezetői félnek a népszavazás megtartásától”. Hozzátette: attól ő maga is tart, hogy „kiábrándult ellenzéki szavazókkal, erőforrások híján és várhatóan a legkedvezőtlenebb időpontra kiírt népszavazáson rendkívül alacsony lesz a részvétel”, de szerinte ebből a helyzetből nem a megfutamodás kell következzen, hanem a „még keményebb küzdelem”.