Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a pedagógussztrájkot korlátozó törvényt, annak ellenére, hogy a szakszervezetek közös levélben arra kérték őt: ne tegye ezt meg, és a törvénymódosítást küldje meg normakontroll-eljárásra az Alkotmánybírósághoz.
Novák azonban nem így járt el, szignózta azt.
A Népszava szerint a szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) május 25-én küldte meg levelét Novák Katalinnak, ő azonban már másnap, tehát 26-án aláírta a módosítást. A Magyar Közlönyben pedig még aznap kihirdették a jogszabályt.
A lépés a Népszava szerint meglepte az érdekképviseleteket.
Ez a lépés nem éppen a partnerségi viszony újjáélesztését jelenti, teljesen figyelmen kívül hagyták a szakszervezetek kérését”
– mondta a lapnak Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke.
A kormányrendelet, mint azt korábban a hvg.hu is megírta, úgy engedélyezi a munkabeszüntetést, ha az gyakorlatilag észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. A szakszervezetek szerint, ha csak úgy sztrájkolhatnak, „hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el”.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a Népszavának azt mondta, amennyiben az Alkotmánybíróságon nem járnak eredménnyel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyújtanak be keresetet.
