Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A rezsicsökkentésről posztolt Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden – aznap, amikor a jövő évi költségvetésről is szavaz a parlament.
Orbán az energia drágulásáról azt írta, hogy elhúzódó ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciók (amit ő is támogatott egyébként) következtében szöktek az egekbe az árak egész Európában.
Utána rátért a rezsicsökkentés csökkentésére is: az átlagfogyasztás erejéig valamennyi magyar háztartás továbbra is rezsicsökkentett árat fog fizetni.
Miután a Fidesz hónapokon át azzal kampányolt, hogy az ellenzék hatalomra jutva eltörölné a rezsicsökkentést és elszabadítaná az árakat, Gulyás Gergely és Németh Szilárd kiállt a kormányinfón, hogy bejelentsék: a jelenlegi formájában vége van a rezsicsökkentésnek, aki áramból 210 kWh, földgázból 144 köbméter felett fogyaszt, az piaci árat fizethet.
A kormánykommunikáció fő irányvonala az most, hogy a háztartások háromnegyede ezt nem fogja megérezni, ők az átlag alatt maradnak rezsicsökkentett áron. Ugyanakkor akárhogy számoltunk, ez nem jött ki, amikor pedig rákérdeztünk a kormánynál, ők hogyan kalkuláltak, érdemi válasz nem jött.
Így csökken a rezsicsökkentés: minden, amit eddig tudni lehet - és amit nem
Eddigi formájában vége a rezsicsökkentésnek, a kormány az elszállt nemzetközi energiaárakra hivatkozva korlátozza a lakosság számára az áram és a gáz "kedvezményes" áron felhasználható havi mennyiségét. Feltettük a legfontosabb kérdéseket, és a meglévő információk alapján válaszoltunk rá.
