Rövid idő alatt 1 millió 600 ezer forint gyűlt össze a Magyar Ateista Társaság közösségi kampányára, amellyel arra buzdítanák az ateista magyarokat, hogy bátran vállalják fel világnézetüket az idei népszámlásáson. Ez azonban – éppen a kérdőív összetétele miatt – még azoknak sem lesz könnyű, akik hasonlóan gondolkoznak.

Az, hogy pontosan hány százalék az ateisták aránya Magyarországon, nagyon nehéz megmondani, nem utolsósorban azért, mert a témában nem állnak rendelkezésre pontos felmérések. A 2011-es népszámlásáson a válaszadók 39 százaléka (3 millió 800 ezer) ember vallotta magát katolikusnak, és 57 százalék mondta, hogy valamely vallási felekezethez tartozik. Ezzel szemben 18 százalék volt az, aki semmilyen felekezethez nem sorolta magát, 27 százalék pedig nem kívánt válaszolni.

Némileg más eredmények jönnek ki a közvélemény-kutatásokban. A Pew Research Center 2017-es nemzetközi felmérésének Magyarországra vonatkozó adatai szerint

a teljes népesség 59 százaléka hisz Isten létezésében,

köztük fele-fele arányban vannak azok, akik teljes meggyőződéssel, és azok, akik kételkednek valamilyen formában. Ez azonban egyáltalán nem jár együtt azzal, hogy hányan járnak templomba: a magyarok mindössze 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezt hetente megteszi, a katolikusok között ugyanez az arány 12 százalék.

Vállalják, hogy nem hisznek

A Magyar Ateista Társaság éppen a fenti eredmények miatt is szeretné azt elérni, hogy a nem vallásos és ateista magyarok ne tagadják meg a válaszadást, hanem közülük minél többen vállalják fel identitásukat.

„Ha látszik, hogy a nem vallásosak aránya közelíti a vallásosakét, akkor a politikusoknak elemi érdeke lesz, hogy ne csak az egyházak kegyeit keressék, hanem az ateisták, nem vallásosak érdekeit is vegyék figyelembe” – írta a hvg.hu-nak Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke. Ők az eddigi felmérések alapján azt várják, hogy az idei népszámláláson (amit a koronavírus-járvány miatt halasztottak el egy évvel) a magukat kereszténynek vallók aránya 50 százalék alá esik. Ilyen esetben pedig véleményük szerint

megmosolyogtató lesz keresztény Magyarországról beszélni.

A Magyar Ateista Társaság kampányát eddig körülbelül 140 adományozó segítette, a célként kitűzött 2,5 millió forint 62 százalékát már összegyűjtötték. Érdekes jelenség, hogy Waldmann Tamás szerint

a keresztény politikusok, papok kirohanásai után minden alkalommal szemmel láthatóan megugrott a támogatások összege.

A társaság az összegből egy óriásplakátot állítana, bár a piac tulajdonviszonyai miatt egyáltalán nem biztosak abban, hogy erre lesz lehetőségük. Remélik mindenesetre, hogy az egyetlen külföldi tulajdonú óriásplakátcéggel meg tudnak állapodni. Ezenkívül matricákkal is készülnek, a támogatás túlnyomó részét pedig internetes kampányra fordítanák. Beszélgetéseket is terveznek közéleti szereplőkkel, politikussal és szakemberekkel a népszámlálás, az ateizmus, az állam és az egyház szétválasztása, a szekuláris állam témakörében, a népszámláson részvételre buzdítva.

Számlálóbiztos munka közben

Stiller Ákos

„Örülnénk neki, ha lehetne érdemi vitát is folytatni a keresztény Magyarország politikai szlogen képviselőivel, és ha a minden ateista megnyilvánulást csípőből szélsőségesező keresztényüldözés-ügyi államtitkár, Azbej Tristan venné a bátorságot, hogy szóba álljon olyanokkal, akik nem értenek vele mindenben egyet” – mondták.

Az államtitkár egyébként egy hete a HírTV műsorában úgy fogalmazott, a Magyar Ateista Társaság felhívása „súlyos keresztényellenes kirohanásokat és sértéseket tartalmaz”.

Az ateisták képviselői emellett az MTVA-nak is levelet írtak, hogy társadalmi célú hirdetésként jelenjen meg az ateistákat, nem vallásosokat a népszámláláson identitásuk bevallására buzdító kampányfilmük. „Persze nincsenek illúzióink, de az is egy üzenet lesz a vallástalan közösség számára, ha ezt megtagadják” – tették hozzá.

Van rubrika, nincs rubrika

Ahhoz azonban, hogy valaki hivatalosan is ateistának vallja magát, a Magyar Ateista Társaság szerint egy mindennél fontosabb változtatásra is szükség lenne, ez pedig a népszámlálási kérdőívet érinti.

Ellentétben a 2011-es kérdőívvel, ahol külön rubrika volt a magukat ateistának vallóknak, úgy tűnik 2022-ben erre nem lesz lehetőség. A KSH-val folytatott szakmai egyeztetésen az derült ki, hogy a vallásról és világnézetről szóló kérdésben jelenleg három opció létezik:

• meg lehet nevezni azt a vallást, felekezetet, melyhez tartozunk,
• választhatjuk, hogy nincs vallásunk, felekezetünk,
• és beikszelhetjük, hogy nem kívánunk válaszolni.

Ha valaki ateista, akkor a vallás résznél kell külön kikeresnie és kattintással kijelölnie a neki megfelelő választ. A lista tartalmazza az „ateista” válaszlehetőséget is

A Magyar Ateista Társaság ezt több szempontból is elfogadhatatlannak tartja. Egyrészt szakmainak hibásnak tartják a kérdést, hiszen az ateizmus nem vallás és nem felekezet, másrészt sértőnek is tartják a felvetést, hogy az ateizmus vallás lenne. Ráadásul a kérdőíven, illetve a kitöltési útmutatón jelenleg semmi sem utal arra, hogy az ateistáknak hol kell a világnézetüket feltüntetniük, „ami az ateisták jelentős részét eltántoríthatja az ateizmusuk felvállalásától”.

A társaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatallal is egyeztetett, és – statisztikusokkal konzultálva – alternatív javaslatokat tett, amelyek szerintük kiküszöbölhetnék a fenti problémákat. Mint mondták, ezeket a KSH arra hivatkozva nem fogadta el, hogy egy hónap alatt már nem tudják módosítani az internetes, illetve a kérdezőbiztosok tabletjén futó kérdőívet.

A Központi Statisztikai Hivatal épülete a Keleti Károly utcában

Fazekas István

Egy konkrét ígéretet azonban így is kaptak: a kitöltési segédletben megemlítik majd, hogy az ateistáknak a „vallás, felekezet” mezőbe kell beírniuk a válaszukat.

„Egyrészt nem nagyon értjük, hogy ez miért nem volt eleve benne a segédletben. Másrészt az ateistákat hátrányosan érintené, hogy míg a vallásosok a kérdőív alapján egyértelműen meg tudják adni a világnézetüket, addig az ateistáknak a kitöltési segédletben kellene keresgélniük” – kommentálták a KSH ajánlatát. Mindenesetre abban egyeztek meg, hogy folytatják az egyeztetéseket, és remélik, meg tudnak állapodni „egy olyan kompromisszumban, ami az ateisták számára is elfogadható”.

Frissítés: A Központi Statisztikai Hivatal lapunk kérdéseire cikkünk megjelenése után azt írta, a változtatásra azért került sor, mert 

a 2011. évi népszámlálás kérdőíven szereplő „nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez” válaszlehetőség nem feltétlenül jelentett határozott nem vallásosságot. Ez tette szükségessé az „ateista” válaszlehetőség feltüntetését is.

„A jelenlegi kérdőív megfogalmazása egyértelmű, aki nem vallásos, a „nincs vallása, felekezete” válasszal ezt határozottan jelezni tudja” – írták.

Megmagyarázta a KSH, miért nem kapnak külön rubrikát az ateisták a népszámláláson

Két évtizeden át eltüntették a köztudatból a saját nemzeti himnuszuk szövegét az NDK vezetői, és erre komoly politikai okuk volt - ezzel csatlakozunk Novák Katalin kultúrtörténeti állásfoglalásához.