A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve ismét rendelettel nyúlt bele a törvényekbe. A csütörtökön késő este megjelent jogszabály szerint „az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik”, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt. Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök. Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

Nem lesz érvényes a törvénynek az a pontja, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

A tisztviselőket lényegében kényszerszabadságra küldik: a felettesek kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak, „azzal, hogy ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik”. Akinek idei szabadsága már nem maradt, annak a 2023-asból veszik el ezeket a munkanapokat, tehát az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”. Összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Mindezt a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján döntötte el, és bár csak egyetlen időszakra vonatkozik, a rendelet végén rutinszerűen ott van, hogy a veszélyhelyzet végéig érvényes.