Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az már ismert volt, hogy milyen témákról tartja a legújabb nemzeti konzultációt a kormány, hiszen „az elhibázott brüsszeli szankciókról” szól hetek óta a kommunikációjuk, ám most a konkrét kérdéseket is közzétették. A kormány Facebook-oldalán jelent meg a konzultációs levél, amelyet péntektől postai úton is kézbesítenek, és amely hét kérdést tartalmaz, a következőket:
- Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
- Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
- Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
- Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?
A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is szóba került a nemzeti konzultáció. Orbán Viktor arról beszélt, hogy az Oroszország ellen az ukrajnai háború megindítása miatt bevezetett büntetőintézkedéseket – amelyek szerinte jobban fájnak az európai embereknek, mint az oroszoknak – valójában nem demokratikus úton hozták meg, hanem a brüsszeli elit döntött róluk. Azt nem említette, hogy mind a nyolc eddigi csomagot megszavazta Magyarország is (igaz, néhány elemük alól mentességet kapott).
Orbán Viktor: Brüsszelben ezt elszúrták
A miniszterelnök Berlinben fejtette meg a világot: Trump, orosz-ukrán háború, magyar szempont, honvédelem - minden szóba került, még az is, hogy szerinte is meg kell érteni az ukránok álláspontját is.
A nukleáris energiát érintő kérdések kapcsán a hvg.hu már a téma nyilvánosságra kerülésekor megírta, hogy azt csak valószínűleg érinthetik az újabb szankciók. Korábban arra is felhívtuk a figyelmet, hogyan csúsztat a kormány, mert nem része a szankciós csomagoknak az orosz gázársapka, noha arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, nyolcadik büntetőcsomag része lenne, hanem egy önálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé.
Egyszerre legalább három gázársapka-verzióval zsonglőrködik az EU
Az árplafon nemcsak merev lehetne, hanem dinamikus is, bejött a képbe a vásárlási támogatás, és egy, már csak az EU-n belüli kereskedésre alkalmazható dinamikus árfolyosó ötlete is.
A legújabb nemzeti konzultációra a kormánypártok közös frakcióülésén Balatonalmádiban kérték a kormányt szeptemberben. A drámai elemeket a fideszes Kocsis Máté a lekapcsolt akváriumával, a KDNP-s Simicskó István pedig a sokkoló, “a nemzetközi helyzet fokozódik” kijelentésével biztosította. Elhangzott az is, hogy
a nemzeti konzultáció Brüsszel Oroszország elleni szankcióiról szól, mert az előzőleg gondosan kiszivárogtatott Orbán-beszéd szerint a kormányfő el akarja érni, hogy a szankciókat Európa legkésőbb az év végén visszavonja.
Azt a kormányzat és a Fidesz alig emlegeti, hogy Orbán úgy várja el az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul meghozott EU-s szankciók utólagos elítélését az emberektől, majd erre hivatkozva olyan intézkedések visszavonását kívánja elérni Brüsszelben, amelyekről az EU egyhangúan döntött, ezeket Magyarország, értsd: Orbán Viktor is mind megszavazta.
Demagógiában és politikai károkozásban is szintet lép Orbán az új nemzeti konzultációval
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól - pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval "sallereket" is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
Ahogyan arról a hvg.hu is írt, mivel a nehezen elért egységes EU-s fellépés nyomán meghozott döntések visszavonására nincs esély, Orbánnak aligha lehet más célja a szankciók hazai elutasítottságával Brüsszelben roadshowzni, minthogy nyíltan szembehelyezkedjen az EU-val. A „brüsszeli bürokraták” a folyton háborúzó Orbán ellenségei közül az egyik legrégebbiek.
Úgy tűnhet, az EU-s pénzekről éppen megegyezni kívánó Magyarországnak most nem a konfliktus az érdeke, ám látható, hogy ez nagyon is jól jön az Ukrajnában háborúzó Vlagyimir Putyin Oroszországának, hiszen az orosz elnöknek fontos geopolitikai érdeke a bizalmatlanság és a széthúzás szítása az EU-n belül, minden jól jön, ami az unió egységét bomlasztja.
Így lett Szijjártó Péter az orosz agresszor, Putyin szendvicsembere
Az orosz nagyhatalmi politika és Putyin elnök reklámembere lett alig egy évtized alatt Szijjártó Péter külügyminiszter - a szó szoros és átvitt értelmében is. Az orosz külügy nemcsak a Szputnyikkal oltott magyar miniszterrel reklámozta a vakcinát, de Moszkva más téren is hasznát veszi Szijjártónak.
A legutóbb tavaly augusztus végén volt egyébként Magyarországon nemzeti konzultáció, ami hivatalosan „a járvány utáni életről” szólt, de a kormány beleillesztette a számára fontos összes aktuálpolitikai üzenetet a Brüsszel elleni szabadságharctól az LMBTQ-propagandán át a migránsokig, ráadásul ezt gyermeteg, emojis plakátkampánnyal fejelte meg.
Ahogy korábban sok esetben, a konzultáció kérdéseit most is úgy fogalmazták meg, hogy arra gyakorlatilag csak a kormánynak kedvező válaszokat lehessen adni. Fontos megjegyezni: bár gyakorlati hasznuk nincs, a konzultációk drágák. A tavalyi összköltsége meghaladta a 6 milliárd forintot, és hasonlókra eddig 50 milliárd forint mehetett el.
Az eddigi mintegy tucatnyi „nemzeti levelezés” költséget és az ehhez társuló „mozgósító erőt” itt szedtük össze infografikánkban:
