Így lett Szijjártó Péter az orosz agresszor, Putyin szendvicsembere
Az orosz nagyhatalmi politika és Putyin elnök reklámembere lett alig egy évtized alatt Szijjártó Péter külügyminiszter – a szó szoros és átvitt értelmében is. Az orosz külügy nemcsak a Szputnyikkal oltott magyar miniszterrel reklámozta a vakcinát, de Moszkva más téren is hasznát veszi Szijjártónak.
Szemérmesen csupán “geopolitikai zavarként” utal az orosz agresszió nyomán csaknem 8 hónapja dúló ukrajnai háborúra a Moszkvában jelenleg is zajló Orosz Energiahét rendezvény “Globális energetikai trendek: Ma és holnap” témájú csütörtöki panelbeszélgetésének leírása a hivatalos programfüzetben. Ezen egyedüli EU-s politikusként vesz részt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, saját értelmezése szerint, mint a béke nagykövete – ekként már Orbán Viktor is próbálkozott februárban Putyin orosz elnöknél, ahogy utóbb ő maga is elismerte, sikertelenül.
A békéért és gázért utazik Moszkvába Szijjártó Péter
A külgazdasági és külügyminiszter szerint akik kifogásolják, hogy az orosz fővárosba megy, „azok nem akarják, hogy béke legyen".
Szijjártó a panelbeszélgetésen csupa, a háborúra válaszul különböző szankciókkal sújtott orosz cég – NOVATEK, Gazprom Neft, VEB.RF – vezetőjével szerepel egy színpadon, és beszélget a program szerint az Oroszországot érő globális nyomásgyakorlás hatására eszkalálódó energiapiacok helyzetéről például a Nyugaton már nem kívánatos személlyé minősített Alexander Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, aki amúgy a magyar tárcavezető gyakori moszkvai tárgyalópartnere, ha a honvédségi luxusjettel repkedő Szijjártó éppen gázt megy bevásárolni.
Nem hagyta szó nélkül Szijjártó moszkvai útját az Európai Unió sem: nemzetközi lapszemlénkből kiderül, hogy megüzenték Szijjártónak, nincs értelme Putyinnal barátkozni. Peter Stano, az Európai Bizottság külügyekért felelős szóvivője az EUobservernek úgy nyilatkozott: ugyan minden tagállam maga dönti el, milyen kétoldalú kapcsolatokat épít, ám értelmetlen a szoros együttműködés Moszkvával, amikor az oroszok ennyire nyíltan semmibe veszik a szabályokon alapuló világ minden civilizált normáját.
| Jakutföld, Irán, Laosz, Magyarország |
Az Orosz Energiahét rendezvényein amúgy jobbára orosz (energia)cégek vezetői a meghívottak, és elvétve találni csak a programban Szijjártóhoz hasonlóan külföldi vendéget. Ők ugyan nem az Európai Unióból érkeznek, de azért ott lesz a fehérorosz energiaügyi miniszter, illetve érkeznek állami vendégek Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Törökországból, Egyiptomból, Iránból, Pakisztánból, Laoszból, a Dél-afrikai Köztársaságból vagy éppen Maliból, továbbá az Oroszországi Föderáció tagköztársaságaiból, mint Jakutföld vagy Baskíria.
|
„Azért fogok elmenni Moszkvába az Orosz Energiahétre, hogy egyrészt ott is a béke fontosságáról beszéljek, hogy elmondjam, hogy mi, magyarok a békében, a mielőbbi békében vagyunk érdekeltek” – próbált szimpatikus indokot keresni moszkvai jelenlétére a magyar külügyminiszter. Az Orbán által is gyakran emelgetett béke mikéntjéről, esetleg az oroszok által annektált ukrán területekről lemondásról vagy más konkrét feltételről a magyar kormány persze sosem beszél, és egyébként
Szijjártónak sem lesz könnyű feladat a békéről beszélni egy olyan eseményen Moszkvában, ahol a háborút csak “geopolitikai zavarként”, lábjegyzetben említik, miközben Oroszország-szerte az Ukrajnát érintő “különleges katonai művelet” háborúként emlegetéséért letartóztatás és börtön jár – persze bátraké a szerencse, és a magyar minisztert amúgy is diplomáciai mentesség védi.
A magyar külügyminiszter egyébként azoknak is üzent, akik rossz szemmel nézik moszkvai látogatását, mondván: „Azok, akik emiatt bírálnak, azok nem akarják, hogy béke legyen.” Továbbá – utalva a kritikákra, amiket azért kapott, mert az EU kifejezett kérése ellenére nemrég kétoldalú megbeszélést folytatott egy Putyin-portré alatt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – sértődötten megjegyezte: “leírta mindenki, hogy micsoda egy sz*r alak vagyok, hogy a Lavrovval találkoztam New Yorkban”.
Szergej Lavrov volt az egyébként, aki tavaly decemberben személyesen tüntette ki Moszkvában Szijjártó Pétert a Barátságért érdemrenddel, ami a legrangosabb elismerés, amit Oroszországban külföldi csak kaphat. Szijjártó akkor a barátjának nevezte Lavrovot, és a két ország “nemzeti érdekeiknek megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködését” méltatta. A kitüntetés visszaadására vonatkozó kérdést pedig fél évvel később, már Ukrajna orosz lerohanása után a miniszter azzal hárította, hogy “semmi relevanciája nincsen annak, ami békeidőben történt”, egyébként pedig Gyurcsány.
Szijjártó amúgy tavaly is ott volt az Orosz Energiahéten, és megállapította, hogy “válság van az európai energiapiacon”. Ám szemben azzal, amit most a nemzeti konzultációban is sulykol a kormány, nem “az elhibázott brüsszeli szankciókat” okolta ezért, hiszen akkor még se háború, se szankciók nem voltak. Három másik okot mondott: “politikai kérdések összekeverése az energetikai kérdésekkel, a földgázzal szembeni ellenséges hozzáállás, és az európai-orosz viszony további elhidegülése”. Ezeket viszont már akkor egyoldalúan az EU “hibáiként” azonosította, miközben Oroszországot “biztos ellátási hátországként”.
Nemcsak ekkor sietett azonban megvédeni Szijjártó Péter Oroszországot az EU-val szemben, hanem a koronavírus-járvány idején, a vakcinaügyben is. A saját fejlesztésű orosz vakcinából, a Szputnyik V-ből Magyarország is jelentős tételt vásárolt. A kétmillió adag nélkül “nem tudtuk volna végrehajtani az Európai Unió leggyorsabb vakcinációs kampányát” – büszkélkedett Szijjártó, amikor tavaly nyáron a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki ezért az orosz ipari és kereskedelmi minisztert.
Szijjártót is Szputnyikkal oltották be, az erről készült fotót pedig az orosz külügyminisztérium ki is használta a Szputnyik reklámozására. Az orosz állami média, a Russia Today is beszámolt a miniszter oltakozásáról, elbüszkélkedve azzal is, hogy Magyarország volt az első EU-s állam, amely „úttörőként” elkezdte használni az uniós gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott orosz vakcinát.
A jóváhagyás hiányának okáról Szijjártó tavaly novemberben a Russia Todaynek adott interjújában azt mondta, szerinte az EU és az Európai Gyógyszerügynökség politikai okokból halogatja a Szputnyik hivatalos elismerését. Akkoriban tüntette ki az orosz egészségügyi minisztert is, és akkor is elmondta, hogy "szánalmas, sőt visszataszító, hogy sok országban politikai és ideológiai kérdést csinálnak az oltásokból”.
Valójában Szijjártó vakcinaügyben tanúsított harcias kiállása leginkább az EU-val e téren is szembehelyezkedő Oroszország politikai érdekeit szolgálta, hiszen a Szputnyik tényleges európai elismertése annyira nem hiányozhatott az oroszoknak. Sőt, Moszkva komoly gondban lett volna, ha az elismerés nyomának tömegével rendeltek volna az uniós országok is tőle Szputnyikot, hiszen saját, belső piacának igényét is nehezen tudta kielégíteni, nem beszélve a külpiacokról: több ország hiába várta az ígért és kifizetett mennyiséget. Közben Szijjártó elérte ugyan, hogy Magyarország is gyárthassa licenc alapján a Szputnyikot, csakhogy egyelőre nincs hol.
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Ezek a fenti példák is mutatják, hogy világszerte nem alaptalanul tartják Magyarországot nemcsak Moszkva fontos gazdasági szövetségesének, hanem szoros, sokak szerint túlságosan is szoros politikai szövetségesének. Sőt, az Ukrajna elleni orosz agresszió óta gyakran Oroszország utolsó európai “csatlósának” is nevezik Magyarországot, amit Orbán, a kormány, a Fidesz és Szijjártó Péter is rendre visszautasít, és kikér magának.
Így használja Magyarországot az orosz propaganda
Hiába van kiváló - sokak szerint gyanúsan túl jó - kapcsolat Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor között, amikor nagyon kell, az orosz propaganda Magyarországot is beáldozza külpolitikai céljai elérése érdekében. Úgy néz ki, most megint nagyon kell.
Volt idő, amikor mindez nem így volt, hiszen az elmúlt években nagy fordulatot vett Orbán és a Fidesz oroszpolitikája. A Fidesz elnöke első, 1998–2002 közötti kormányzása idején nem találkozott Vlagyimir Putyinnal, ezt követően, ellenzékben pedig támadta az orosz elnökkel üzletelő Gyurcsány-kormányt, Oroszország magyarországi befolyását nemkívánatosnak tartotta, Putyinról pedig olyan hangnemben nyilatkozott, amely ma már elképzelhetetlen volna. Például 2006 után
Orbánnak tíz év kellett ahhoz, hogy "a gonosz birodalmának” ostorozásától, és a híressé vált “nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!”-kijelentéstől eljusson odáig, hogy Oroszország “hasznos partnere” Magyarországnak.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, Ukrajna lerohanását, mint vészjósló forgatókönyvet pedig több mint egy évtizeddel ezelőtt felvázolta már Orbán és Szijjártó Péter is, csak éppen akkor egészen más hangnemben nyilatkoztak erről a lehetséges konfliktusról, mint most, hogy valóban bekövetkezett. Amikor 2008 nyarán Oroszország katonai agressziót hajtott végre Grúziában, Orbán világosan és élesen elítélte Moszkvát – majdnem azokkal a szavakkal, amelyekkel most az ukrajnai háborús agresszort ítélte el a világ nagyobb része.
Amikor Deutsch és Szijjártó szinte megjósolta Ukrajna lerohanását
Az orosz agresszió veszélyeire figyelmeztetett a Fidesz vezetője és jelenlegi külügyminisztere – na, nem mostanában, hanem 2007-2008-ban, még ellenzékiként. Érdekes látni, mennyire világosan látták akkor még a párt vezetői az orosz nagyhatalmi törekvések veszélyeit.
A háborús agresszor Oroszország külügyminiszterével New Yorkban gerillaakcióba illően tárgyaló Szijjártó Péter pedig még Orbánnál is borúlátóbb volt 2008-ban: “Ha lerohannak egy független államot, akkor az is elképzelhetővé válik, hogy Moszkva ugyanilyen brutálisan fejezi ki nemtetszését, ha érdekeivel ellentétesnek tartja a következő ukrán, szlovák, litván vagy akár magyar miniszterelnököt.”
Alig egy évvel később, 2009-ben a szentpétervári Orbán–Putyin-találkozó után megváltozott a hangnem. Sőt, kormányra kerülve Orbán látványos fordulattal mélyült el Oroszország dicséretében, méltányolva a Putyin-féle ideológiát és egyre szorosabbra fűzve velük a korábban ellenzett gazdasági érdekkapcsolatokat is. A múlt évtized közepétől az orosz–magyar viszony méginkább elmélyült, Oroszország és Putyin partnerből szövetségessé és jóbaráttá vált.
Amikor Orbán Viktor azt bizonygatta, hogy az oroszokkal kell barátkoznunk
A kormánypárt politikusai nemrég tagadni próbálták, hogy oroszbarátság lett volna az, amilyen viszony az Orbán-kormányt Vlagyimir Putyin rendszeréhez fűzte. A legjobb, ha megnézzük, milyen fideszes nyilatkozatok maradnak fenn az elmúlt 12 évből.
Arról, hogy a magyar kormány nem csak pragmatikus üzleti viszonyra törekedett Oroszországgal, hanem ideológiai kötődése is van hozzá, ebben a cikkünkben írtunk, ám magának a Putyin-barát Orbán-politikának a megfejtése már nem ilyen egyértelmű, miközben nincs ma fontosabb ügy, mint az orosz téma, a kormány még nemzeti konzultációt is indít az energiaszankciókról.
Dezső András: Orbán Putyin-barát politikája nem érthető, ez az ijesztő benne
Az ellenzék a választások után azt a tanulságot szűrte le, hogy hiba volt „putyinozni", miközben a kormány egész politikáját a háborúra építi, az általa is megszavazott büntetőintézkedések ellen harcol. Nincs ma fontosabb ügy, mint az orosz téma, a kormány még nemzeti konzultációt is indít az energiaszankciókról. Mindeközben éppen a legfontosabb kérdésekre nincsenek válaszaink.
Miközben arra figyelünk, hogy a Putyin szendvicsembereként feltűnő Szijjártó Péter vajon miként áll majd ki a békéért az Orosz Energiahét színpadán, érdemes megemlíteni Orbán Viktor friss, berlini megszólalását, amelyben a miniszterelnök ‘56 hőseihez hasonlította Zelenszkijéket, miközben a kormánypropaganda éppen ennek ellentétét próbálja az emberek fejébe verni már hónapok óta, a kormányzati sajtóban megjelenő publicisztikák szinte mindegyike nyíltan ukrán- és Amerika-ellenes hangot üt meg, Oroszországot egyfajta áldozatként beállítva.
Amiért Orbán megdicsérte Merkelt a németek előtt, abban a kancellár politikája kudarcot vallott
Egyetlen ponton lépett ki a kormánypropaganda által is sulykolt üzenetekből Orbán Viktor, amikor Berlinben kifejtette, mit gondol a háborúról. Ez a pont az ukránok megítélése volt. Miközben a miniszterelnök a német fővárosban 1956 hőseihez hasonlította Zelenszkijéket, a kormányzati propaganda éppen ennek ellentétét próbálja az emberek fejébe verni már hónapok óta, a kormányzati sajtóban megjelenő publicisztikák szinte mindegyike nyíltan ukránellenes, Amerika-ellenes hangot üt meg, Oroszországot egyfajta áldozatként beállítva.
(Nyitóképünk Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Csúsztatni készül a kormány a nemzeti konzultációban, nem része a következő szankciós csomagnak az orosz gázársapka
Arról tényleg tárgyal az EU, hogy limitálni kellene az importgáz árát, de az nem a következő, oroszellenes büntetőcsomag része lenne, hanem egy attól különálló, az energiaárakat letörni hivatott csomagé. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak az orosz gázra húznák rá, és egyelőre annyira megosztja a tagállamokat, hogy kérdésesnek tűnik, lesz-e belőle valami.
Szijjártó egy tévéműsorban: Leírta mindenki, hogy micsoda egy sz*r alak vagyok, hogy a Lavrovval találkoztam
Így reagált a magyar külügyminiszter a személyét ért kritikákra.
