Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin (képünkön) pertársaságot alakítva együttesen fordultak a Fővárosi Törvényszékhez – közölte a perben a tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság. A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól.

Közösen perelnek a kirúgott kölcseys tanárok

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a tankerület reakciója túlzó volt a tanárok polgári engedetlenségére.

Az öt tanár a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium munkatársai voltak egészen rendkívüli felmondással történt elbocsátásukig; összesen 127 éven át tanítottak gimnazista gyerekeket franciára, magyarra, kémiára, matematikára és testnevelésre. Ezalatt egyetlen fegyelmi ügyük nem volt, munkáltatói intézkedés soha nem történt ellenük – áll a közleményben.

A Marosi Beatrix által vezetett Belső-Pesti Tankerületi Központ azzal indokolta rendkívüli felmentésüket – ami miatt akár 38 évnyi tisztességben ledolgozott munka után sem járt egyetlen forint végkielégítés sem –, hogy szeptemberben négyszer is „jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt”, és mindez „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősült. Emellett a munkavégzés megtagadása Marosi szerint a tanulók érdekeit és jogait veszélyeztette.

Bírósághoz fordulnak a kirúgott kölcseys pedagógusok

Törley Katalin és Palya Tamás is azon pedagógusok közé tartozik, akiket pénteken elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert korábban polgári engedetlenségi akciókban vettek részt.

A most benyújtott bírósági kereset 47 oldalas, és számos melléklet kapcsolódik hozzá. A legfontosabb érv a felmentés jogellenessége mellett, hogy a felperes tanárok álláspontja szerint a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor véleményük munkabeszüntetéssel történt kifejezése miatt aránytalanul súlyosan szankcionálta őket, és azonnali elbocsátásuk mellett döntött. A véleménynyilvánítás az Alaptörvény által is védett alapjog, amelynek korlátozása csak indokolt esetben és arányosan képzelhető el más alapjogok védelmében. Itt szerintük erről nem volt szó.

A kölcseys tanárok kirúgásának valójában egyetlen célja volt, hogy a tanárok véleménynyilvánítását és a további pedagógustiltakozásokat elfojtsa

– állítja a Helsinki Bizottság, akik szerint a tankerületi központ „a legkevésbé sem a gyerekek jogainak védelmében járt el. Ezt mutatja, hogy a kirúgott tanárok helyét még azóta sem töltötték be”. Emlékeztetnek, az ügyben egy érettségiző osztályt tanító kémiatanárt is kirúgtak, pedig a kémiatanári álláshelyeknek országosan a 60 százaléka hiányzik.

„Az igazságos döntéshez szerintünk mérlegelnie kell majd a bíróságnak, hogy az ilyenfajta munkabeszüntetésekhez a sztrájkjog aránytalan korlátozása vezetett el. Tehát itt olyan alapjogi kérdéseknek a vizsgálatára is sor kerül majd, amire tipikusan egyébként egy munkaügyi perben nem” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. A per tárgyalása várhatóan a jövő év elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken.

"Ennek a hatalomnak a természetrajzához tartozik a megfélemlítés és a retorzió"

A tanár-diák tüntetéseken összegyűlt tömeg egyelőre nem akar kormányt váltani, de a hatalom célja, hogy idáig ne is jussanak el. Egy, a mostanihoz hasonló tiltakozáshullámra a kormányzat háromféle válaszreakciót adhat. És már látszik, melyiket választotta az Orbán-kabinet: a megtorlást. Ennek érdekében pedig bevetik a "rendember" Pintér Sándort, valamint a megfélemlítés széles eszköztárát is.