Orbán Viktor előterjesztésére a köztársasági elnök megerősítette tisztségükben a következő 6 évre Bak Lászlót és Tóth Andrást, a GVH jelenlegi elnökhelyetteseit, utóbbit a Versenytanács elnöki posztján is, miután az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta őket, kinevezésüket pedig támogatta – jelent meg október 26-án egy rövid közlemény a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján.

Tóth András ezzel a GVH elnökhelyetteseként és a Versenytanács elnökeként immár harmadik ciklusát kezdi, ami 2028 október végén jár majd le. Először 2010 őszén kapta meg Tóth ezt a kettős kinevezést. Valójában akkor még nem kellett volna elnökhelyetteseket és Versenytanács-elnököt kinevezni, mert 2010 nyarán csak a GVH-t 12 éve irányító elnök, Nagy Zoltán mandátuma járt le.

Viszont a Fidesz a hatalomra kerülése után kinyilvánította, hogy lecserélné a teljes vezetést, a kormánytöbbség azon a nyáron módosította is a versenytörvényt, hogy az elnök mandátumának lejártával együtt automatikusan megszűnjön a helyettesek megbízatása is, ám az Alkotmánybíróság visszadobta a jogszabályt. A helyettesek mindenesetre

értették az “üzenetet”, és maguk mondtak le.

Ekkor érkezett az egyik elnökhelyettesi posztra, egyúttal a Versenytanács elnöki székébe Tóth András, aki életrajza szerint korábban, 2002-2007 között dolgozott már a GVH-nál, de egy nemzetközi ügyvédi irodához csatlakozva néhány évre elhagyta a szervezetet. Tóth jelölését és várható kinevezését 2010 őszén Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőként jelentette be.

Szijjártó sem beszélt erről, és Tóth életrajzában sincs utalás a gimnáziumi évekre, de a győri Czuczor Gergely bencés gimnázium 1997-ben végzős IV.B osztályban osztálytársak voltak a jelenlegi külgazdasági és külügyminiszterrel – tablóképük itt látható.

Szijjártó egykori osztálytársa tehát – a GVH többi vezetőjéhez hasonlóan – pályáztatás nélkül, egy formális bizottsági meghallgatás és a kormányfő jelölése alapján harmadik ciklusát töltheti a GVH vezetésében és a Versenytanács élén. Érdekesség, hogy ha csak néhány nappal is, de 2010-es kinevezése megelőzte a NER “bebetonozott” káderei közt általában elsőként emlegetni szokott Polt Péter legfőbb ügyészét.

 

Amúgy mindkettejük mandátuma 2028-ban jár le, csak éppen ez Poltnál két egymást követő 9 éves ciklust jelent, míg Tóthnál három 6 évest. (Poltnál amúgy ehhez hozzáadódik, hogy az első Orbán-kormány idején, 2000-2006 között egyszer már betöltötte pozícióját.) Nagy szerencséje volt egyébként Tóth Andrásnak az újabb fideszes kétharmaddal, mert

nem nevezhették volna ki harmadszorra is, ha most nyáron nem módosítják ismét a versenytörvényt, törölve belőle azt a passzust, hogy “a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye”.

A május 24-én a Magyar Közlönyben is közzétett 2022. évi IV.-es törvénnyel a fentiek szerint átírt versenyjogi jogszabályban most már csak annyi szerepel, hogy “az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól, a kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők” – akár korlátlan alkalommal is.

Éppen a fenti, Tóth harmadik ciklusának is utat nyitó törvénymódosítás kihirdetése után öt nappal tartottak Győrben osztálytalálkozót az egykori bencés diákok – a Facebookon a nem hivatalos programjait is gyakran közzétevő Szijjártó Péter miniszter erről is posztolt egy csoportképet, ahogy szintén aznap tartott győri rendezvényről is, ahol Tóth közvetlenül Szijjártó mellett, a balján áll.

Tóth András a GVH elnökhelyetteseként egyébként jó fizetést kap. Hogy pontosan mennyit, az sajnos a szervezet honlapján közölt adatokból nem derül ki, csak annyi, hogy a GVH-nál a 3. negyedévben a 129 munkavállalóból 39 volt vezető, és ők ez idő alatt 193 millió forintnyi illetményt kaptak (kicsit többet, mint a másik 90 alkalmazott összesen), vagyis átlagosan, fejenként havi 1,65 milliót kerestek. (Figyelemreméltó igénytelenség a GVH-tól, hogy elrontották a táblázatot és az adatokat Ft helyett ezer Ft-ban adták meg, ami nyilvánvaló képtelenség, hiszen 1,6 milliárdos havi fizetés azért túlzás lenne.)

Szijjártó egyébként, ha nem is közvetlenül, de támogatja egykori iskoláját. A hvg.hu a nyáron írta meg, hogy a kormányváltásig a külügyi tárca felügyelete alatt álló, az állami Exim-csoporthoz tartozó Mehibtől tavaly összesen 10 milliós támogatást kapott a Collegium Musicum Jaurinense Régizene Egyesület, amely Szijjártó bencés gimnáziumának énekkara. Ugyaninnen 2020-ben 5 milliót kaptak.

Szijjártó feleségének munkatársa a cége révén milliós támogatást kapott a Szijjártó felügyelte Exim-csoporttól

Mielőtt még a kormányváltással elkerült volna a külügyi tárca felügyelete alól, az állami Eximbank/Mehib a miniszter feleségét egy alapítványban segítő kollégájának magánvállalkozását támogatta. De bőven jutott pénz a szponzorációs keretből a Demjén Ferenc koncertjeit szervező cégnek is, amelynek tulajdonosa egyúttal az ATV igazgatósági tagja.

A külgazdasági és külügyminiszter sűrűn el is látogat egykori gimnáziumába. Szijjártó legutóbb két hete, október 13-án járt a győri bencéseknél, hogy – mint saját Facebook-posztjából kiderült – segítsen “birtokba venni” a diákoknak “a kormány támogatásával létrehozott új iskolaépületet”. Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy ”Magyarország jövője a versenyképes oktatásban van” – ezzel amúgy a hónapok óta tartó tanár-diák tüntetések résztvevői is egyetértenének, sőt ezért demonstrálnak.

Szijjártó október 13-i győri látogatása azért is érdekes, mert mint az Átlátszó kiszúrta, a miniszter aznap egykori iskolájába egyenesen Moszkvából érkezett. Ott egyedüli európai uniós politikusként az Orosz Energiahéten adott elő – szerinte, mint a béke nagykövete, a hvg.hu elemzése szerint inkább Putyin reklámembereként. Előadása után pedig a miniszter egyenesen Győrbe repült a Honvédség Falcon 7X típusú luxusrepülőjével.