Két jelentős, a korrupció ellen küzdő magyar civil szervezet is beadta pályázatát a nemrég az Európai Bizottság nyomására létrejött Integritás Hatóság mellett működő tanácsadó szervezet, a Korrupcióellenes Munkacsoport tagságára kiírt pályázatra. Mindkét szervezetnek vannak azonban fenntartásai a tagsággal, és a munkacsoport működésével szemben.

A Transparency International Magyarország például a pályázat benyújtását bejelentő közleményében azt írta: „A Korrupcióellenes Munkacsoport lehetőségei meglehetősen szűkre szabottak. Fennáll a veszélye annak, hogy e testület nem fog rendelkezni az állami szervek mulasztása elleni hatékony cselekvéshez szükséges jogosítvánnyal.”

Jogállamisági fordulópont, vagy kamu és sóhivatal lesz a kormány korrupcióellenes intézménye?

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.

Hozzátették ugyanakkor, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a párbeszédre az állami és nem állami szereplők között. Emlékeztettek arra is, hogy már korábban nyilvánosságra hozták a listájukat arról, hogy milyen feltételek teljesülése esetén vennének részt a szervezet munkájában, és ezeket most is fenntartják. Ha pedig úgy látják, hogy a feltételeknek bármelyike nem teljesül, kilépnek a munkacsoportból.

Szkeptikus volt a pályázatát végül szintén benyújtó K-Monitor is. Ők a bejelentésről szóló Facebook-bejegyzésükben azt írták: „Sokat agyaltunk a döntés előtt, hiszen a munkacsoport érdemi kompetenciák nélküli, pehelysúlyú valami, amit a mostani, félszívvel meghozott intézkedések között hoztak létre, miután 10 évig semmibe vették az antikorrupciós intézkedések szakmai egyeztetését.”

Log in or sign up to view

See posts, photos and more on Facebook.

A K-Monitor úgy látja: „Megtehetnénk, hogy a mostani, szintén egyeztetések nélkül meghozott »jogállami« reformintézkedések súlyos hiányosságai miatt protestálva nem jelentkezünk, de úgy láttuk: az elhúzódó uniós viták teremtette bizonytalan helyzetben nem mondhatunk le egy olyan csatornáról, amelyben – ha merőben formálisan is, de – közvetlenül kommunikálhatjuk a döntéshozók felé azokat a szakmai javaslatainkat, amelyekbe elég sok melót teszünk.”

Amint arra korábban a hvg.hu is felhívta a figyelmet, az Integritás Hatóság mellett működő korrupcióellenes munkacsoport valójában nem lesz több egy olyan kirakatszervezetnél, ahol a kormányzattól független, szakértő civilek amúgy is kisebbségben vannak, ráadásul semmibe nem szólhatnak bele, és bár véleményük, szakmai ajánlásuk lehet, senki sem köteles figyelembe venni. Ebbe a szervezetbe keresett a hatóság nem kormányzati szereplőket november 24-én éjfélig.

Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk

Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel. Ezért sincs nagy tolongás részükről a most közzétett pályázatra, ahol tagjelölteket keresnek.

A pályázati felhívás alapján valóban súlytalanabbnak látszik a hatóság mellett működő „független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó testületi szerv”. Méghozzá azért, mert az amúgy a hatósággal ellentétben a szemérmeskedést mellőzően konkrétan korrupcióellenes munkacsoportnak nevezett szerv nem kormányzati tagjait kereső felhívás is rögzíti:

• A 21 állandó tag közül kevesebb mint azok fele, 10 ember lesz civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegál: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok.
• A munkacsoport „különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg”.
• A munkacsoport „nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”.
• A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor „figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni”.
• A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat 2 hónapon belül megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár, a javaslat végre nem hajtását indokolni kell.
• A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak „árnyékjelentést” készíteni, amit nyilvánosságra hoznak és megküldenek a kormánynak, de ezt a kormánynak nem kell figyelembe vennie.
• A munkacsoportban való tagság „nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre”.
• A munkacsoport tagjai az ott végzett „munkájukért díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek”.
• A munkacsoport tagjai a munkájuk során „tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”.

Nem csoda, ha fenti keretek között nem volt nagy tolongás a pályázaton. A hvg.hu előzetes felmérése során a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület elnöke, a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhatósági dolgozó, Horváth András például azt mondta, „többet vártunk ettől az egésztől: ahogy most látszik, maga a hatóság is csak formálisan lesz független, informálisan már kevésbé”. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetője, Tóth István János közgazdász pedig kerek perec közölte, hogy „a CRCB ebben nem kíván részt venni”.

Van olyan civil szervezet, amely biztosan nem kér az Integritás Hatósággal való közös munkából

Hivatalosan november 24-ig pályázhatnak a nem kormányzati szervezetek, ám nincs nagy tolongás: a hatóság 23-án is arról küldött közleményt, hogy továbbra is várják a jelentkezéseket a Korrupcióellenes Munkacsoportba.

Ami pedig a Transparency által fentebb említett feltételeket illeti, a hvg.hu megnézte, hogy ezek az Integritás Hatóságról és a munkacsoportról szóló, 2022. évi XXVII. törvényben, illetve a munkacsoport tagjaira kiírt pályázatban foglaltak alapján mennyiben teljesülhetnek a gyakorlatban. Egyelőre a legtöbb fontos feltételről nem állítható biztosan, hogy teljesülne: