szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A legendás vízilabdázó vasárnap hajnalban halt meg.

Hetvenkét esztendős korában elhunyt Csapó Gábor olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) honlapjának közlése szerint a sportág legendás alakja vasárnap hajnalban halt meg.

Csapó Gábor Budapesten született 1950-ben, a vízilabdázást kilencévesen kezdte és 1970-ben került a válogatottba. A rendkívül jó fizikai adottságokkal rendelkező, kiválóan úszó újonc nemsokára főszereplővé lépett elő. 1973-ban a belgrádi világbajnokságon győztes vízilabda válogatott "csodafegyvere" lett, amikor a szovjetek elleni sorsdöntő mérkőzésen ötből három gólt lőtt. Pályafutásának csúcsát az aranyéremmel zárult 1976-os montreali olimpia jelentette, de tagja volt az 1980-as moszkvai olimpián harmadik helyezett együttesnek is.

„Minket akkoriban egyre jobban utáltak, amit nem csodálok, mert nem volt divat az, hogy ennyivel jobb vagy mindenkinél, és nem csupán a világversenyeken, de a különböző felkészülési tornákon is – szinte mindig mi nyertünk, és én megértem, hogy ez egy idő után elviselhetetlen a máshoz szokott riválisoknak” – emlékezett vissza később. 

Szerepelt a Bécsben (1974) és Jönköpingben (1977) Eb-nyertes válogatottban is. Éremgyűjteményét három világbajnoki (1975, 1978, 1982) és egy Eb-ezüstérem (1983) egészíti ki. A magyar válogatottban 1970-től 1983-ig 272 alkalommal játszott.

Az aktív sportolói korszakát követően edzőként helyezkedett el, előbb Szicíliában, majd 1991-től a Vasas vezetőedzőjeként tevékenykedett, de egy idényen át irányította a Fradi pólósait is 2003-ban.

„Egy újabb legendát veszítettünk el, aki nem csupán azokban a csapatokban számított kiemelkedő játékosnak, amelyekben játszott, de aki egyéniségével, tudásával, karizmájával meghatározó módon formálta is a sportágat. Ő egyike azoknak, akik miatt a magyar vízilabda azt a súlyt képviselheti a magyar sportban, sőt, a világ sportjában, amit képvisel, hogy folyamatosan a legjobbak közé tartozik, hogy megkerülhetetlen tényező” – mondta az MVLSZ elnöke, Madaras Norbert.

Csapó a vízilabdázás mellett jogász végzettséggel rendelkezett, de nem állt tőle messze a színészet sem, főszerepet alakított például Bacsó Péter 1979-es Ki beszél itt szerelemről című filmjében.

2006-ban jelent meg Szerelmeim című könyve, amelyet még a nyolcvanas évek közepén, olaszországi légiós időszaka alatt kezdett el írni, majd 2005-ben folytatott. Az anekdotákban gazdag könyvben a póló mellett helyet kapott többek között az angoltanulás, a tenisz és a futball is, amely szintén nagy szerelem volt Csapó Gábor életében.

Törzshelye a Hélia szálló volt, ahol a szaunában, vagy a kártyaasztalnál gyakran lehetett látni. Ahogyan egy vele készült interjújában, 70 éves korában mondta: „Akinek nálam szebb élete volt, az festi magát."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!