Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) több, az alapos gyanú szerint az elhíresült Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság – tudta meg a hvg.hu az egyik érintettől, lapunk korábbi újságírójától.
nem az eljárási szabályoknak megfelelően hozott a titkosszolgálat elutasító határozatot, így új eljárást kell lefolytatni, vagyis ismét foglalkozni kell az adatok megismerésére vonatkozó kérelemmel.
A tavaly nyáron kirobbant Pegasus-ügyben bizonyítottan vagy valószínűsíthetően megfigyeltként szerepel Dercsényi Dávid mellett több más újságíró, közéleti szereplők, az Orbán-kormány kritikusai, akiket a nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – a gyanú szerint a magyar kormányzat figyelhetett meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel.
Pegasus-jelentés: Magyarország az egyik leginkább érintett állam
Az Európai Parlamentben elkészült annak a vizsgálatnak a jelentéstervezete, amely a Pegasus és már kémszoftverek EU-n belüli, jogtalan felhasználásáról készült. A dokumentum egyik főszereplője Magyarország.
Az érintettek egy körét a TASZ civil jogvédő szervezet segíti, és próbálja az összes jogi lehetőséget kimeríteni, hogy minél többet megtudhassanak az érintettek a megfigyelésükről, annak jogszerűségéről és indokairól, valamint a velük kapcsolatban így gyűjtött adatokról – mondta a hvg.hu-nak a Dercsényi Dávid ügyén is dolgozó TASZ-os munkatárs, Remport Ádám.
A jogász szerint a feladat nem könnyű, mert a Pegasus-ügy és az azzal összefüggő gyakorlatilag minden részlet titkosított, vagyis minősített adat. Ezek megismerésére pedig különleges szabályok vonatkoznak, a bírósági, hatósági jogérvényesítés útjai pedig – éppen a titkosság és a kevés példaértékű eljárás, ítélet miatt – nem mindig világos.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Remport elmondta, hét érintettet képvisel a TASZ, amely több eljárást is indított az adatok megismerése érdekében: a ma már Rogán Antal felügyelte AH-val és a szintén a kabinetminiszter alá tartozó Információs Hivatallal szemben, valamint külön az adatvédelmi hatóságnál is – ez utóbbi a Pegasus-ügyet korábban kivizsgáló és alapvetően rendben találó Péterfalvi Attila vezette NAIH.
A jogász magyarázata szerint két külön jogszabály alapján kétféle kérelemmel is próbálkoztak. Egyrészt az információszabadságról szóló törvény alapján hozzáférési kérelmet nyújtottak be az AH-hoz annak tisztázására, hogy egyáltalán kezelnek-e adatot a TASZ ügyfeleiről. Másrészt a minősített adatokról szóló törvény alapján megismerési engedély iránti kérelmet nyújtottak be.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be - mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú.
A jogi helyzet egészen abszurd. A Pegasussal megfigyelt személy a róla szóló, az AH által kezelt minősített adathoz csak megismerési engedéllyel férhet hozzá – de a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja tovább, amihez hozzájut –, viszont megismerési engedélyt csak akkor kaphat, ha biztos, hogy érintett, amit a hozzáférési kérelem megadása igazolna, de azt sem adták meg.
A TASZ jogásza szerint a bíróság azt kifogásolta, hogy az AH különösebb indoklás nélkül tagadta meg az engedélyeket, vagyis az elutasítás indoklásánál az eljárási szabályoknak nem tett maradéktalanul eleget. Így most újra döntenie kell a kérelemről az AH-nak, és elképzelhető, hogy ismét elutasítás lesz, egy részletes indoklást azonban több eséllyel lehet bíróságon megtámadni.
Bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a nyomozást a Pegasus-ügyben
Senkit nem figyeltek meg jogtalanul, ezért nincs is miért nyomozni a Pegasus-ügyben - jelentette be az ügyészség.
(Nyitóképünk illusztráció)
