Elfogadta a parlament az egészségügyet átalakító törvényt
A szakmai szervezetek szerint az átalakítás új problémákat hoz csupán, és mélyíti a meglévő bajokat ahelyett, hogy megoldaná azokat.
Csaknem 40 jogszabályról, törvénymódosításról és határozatról döntött december 7-i, az őszi ülésszakot záró ülésén az Országgyűlés. A korábbi ígéretekkel szemben már nem fért bele a menetrendbe a még nyáron a kormány által benyújtott, ám azóta is “parkolópályán” lévő svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálása, amit legutóbb már csak jövő év elejére ígért Orbán Viktor.
Szavaztak viszont a képviselők például az egészségügyi törvényt módosító csomagról, ami hivatalosan az egészségügy problémáit hivatott orvosolni például a háziorvosi, valamint az ügyeleti rendszer átszabásával, azonban a szakmai szervezetek úgy nyilatkoztak róla, hogy csupán újakat fog generálni, valamint mélyíteni fogja a már most is meglévő problémákat.
Az őszi ülésszak zárónapján a kora esti szavazási dömpingben – néhány ellenzéki „igennel” – elfogadták a Fidesz néhány politikusának politikai nyilatkozatát, amely erős csúsztatásokat tartalmazó állításokkal »zsarolónak« bélyegzi a holland és a német törvényhozást, és felrója nekik, hogy beleavatkoznak Magyarország ügyeibe.
Zsarolónak minősítette a holland és a német parlamentet a Fidesz politikai nyilatkozatával az Országgyűlés
A nyilatkozat azért született meg, mert a két ország sürgette, hogy Magyarország csak akkor kapjon EU-s pénzt, ha teljesíti az Európai Bizottság jogállamisági feltételeit.
Átment az Országgyűlésen a jegybanktörvény kormány által kezdeményezett módosítása is, amely az elmúlt napokban a kormány és a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy György nyilvánosság előtt zajlott vitája miatt is érdekes. De ebben a törvénycsomagban van az a rendelkezés is, miszerint új adósságfék lesz a hitelekre, és elvonja a jegybanki nyereség felét kormány.
Januártól 6 millióra nő Matolcsy György fizetése, pedig ő nem is akarta
Elfogadta az Országgyűlés a jegybanktörvény módosítását, amely amellett, hogy elvonja a jegybank osztalékának felét, megemeli a kormányt egyre élesebben bíráló jegybankelnök Matolcsy György fizetését, aki így januártól 12 átlag magyar bérét kapja majd.
Ezeken túl elfogadták a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amely alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére képviseleti kereset indítható. Megszavazták a képviselők a fideszes Hoppál Péter államtitkár javaslatát is, így Kölcsey Ferenc Himnuszának 200. évfordulójára emlékezve, január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították.
Tizennégy gazdasági tárgyú törvényt is módosított a parlament egyszerre, változik a csődeljárási- és a vagyontörvény is. Döntöttek arról is, hogy a Honvédség és a szaktárca szétválasztása érdekében visszaállítják a 3 éve megszüntetett Honvéd Vezérkart. Módosítottak szabályokat amiatt is, hogy jövő év júliusától 35 évig a Mol végzi majd az állami hulladékgazdálkodási feladatokat.
Változtattak az atomenergiatörvényen, és további jogszabály-módosításokat fogadtak el az Európai Bizottság kérésére a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében is. Döntöttek a képviselők arról is, hogy ezentúl a nyelvvizsga nem, csak a záróvizsga lesz feltétele a diploma megszerzésének. Megszavazták az “apaszabadság” megduplázását is, de “trükkösen”:
Trükkös a kormány: több apaszabadságot ad, de a plusznapokra alig jár pénz
Ki lehet venni az eddiginél több apaszabadságot, de anyagilag nem éri meg.
Ezeken túl büntetőjogi tárgyú törvényeket is átírt az Országgyűlés, módosulnak továbbá az Állami Számvevőszék működési szabályai, és döntöttek mentelmi ügyben is: nem függesztették fel Apáti István (Mi Hazánk) mentelmi jogát. Újraválasztották az MNB felügyelőbizottságának tagjait és elnökét is – utóbbi ismét Papcsák Ferenc lett, aki 2015 óta tölti be ezt a tisztséget.
