Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c644fcc2-a0c9-4b8f-953c-b0e9f4c21ece","c_author":"Sztojcsev Iván","category":"gazdasag","description":"Tizenkét éve látták ennyire gyengének a gazdaságot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésének résztvevői, és a többség szerint vagy még el sem értük a gödör alját, vagy beragadtunk oda.","shortLead":"Tizenkét éve látták ennyire gyengének a gazdaságot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésének résztvevői...","id":"20250507_nemet-magyar-kamara-felmeres-novekedes-gazdasag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c644fcc2-a0c9-4b8f-953c-b0e9f4c21ece.jpg","index":0,"item":"9e4f2eb6-bd3b-48e6-b468-93a7bbccab37","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250507_nemet-magyar-kamara-felmeres-novekedes-gazdasag","timestamp":"2025. május. 07. 10:19","title":"Rosszabbnak látják a cégek a magyar gazdaság helyzetét, mint a járvány alatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3a4f07f6-ac02-4e80-845f-11649f69cab2","c_author":"Lőrincz Tamás","category":"360","description":"Fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként azok a cégek, amelyek közvetítőként segítik a harmadik országból érkező állampolgárokat a tartózkodási engedély megszerzésében az állami aranyvízumprogramban. Az érintettek szerint ezért hatalmas munkát kell végezni, és sok a költség is.","shortLead":"Fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként azok a cégek, amelyek közvetítőként segítik a harmadik...","id":"20250508_hvg-tartozkodasi-engedely-kozvetitocegek-aranyvizum","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3a4f07f6-ac02-4e80-845f-11649f69cab2.jpg","index":0,"item":"7628e946-5b2d-49a9-af7d-1facf1b5dec8","keywords":null,"link":"/360/20250508_hvg-tartozkodasi-engedely-kozvetitocegek-aranyvizum","timestamp":"2025. május. 08. 06:30","title":"Nagy kaszálásra készülnek a hazai közvetítők, és Tiborczék sem maradnak ki az aranyvízumbizniszből","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"45a3f116-7c14-4768-8ef1-f296b05a82c8","c_author":"Tiszai Balázs","category":"gazdasag","description":"Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik meg az ország politikai és gazdaságpolitikai tényezőit, de túlnyomó részük már otthon érzi magát a NER világában, és tudja, mire számíthat – derül ki a Corvinus friss céges kutatásából.","shortLead":"Ütőképes és lemaradó társaságokra szakadt szét a magyar közép- és nagyvállalati mezőny, melyek teljesen máshogy élik...","id":"20250507_magyar-cegek-versenykepessege-Corvinus-Chikan-Attila-ketteszakadt-mezony-NER-Orban-rendszer","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/45a3f116-7c14-4768-8ef1-f296b05a82c8.jpg","index":0,"item":"50f6a795-4c3f-4c18-a96d-ecb330afa955","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250507_magyar-cegek-versenykepessege-Corvinus-Chikan-Attila-ketteszakadt-mezony-NER-Orban-rendszer","timestamp":"2025. május. 07. 06:10","title":"Két külön világban léteznek a magyar cégek, de az Orbán-rendszer szabályait már mind megtanulták","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8d895804-1a04-45f8-a93e-3798286f66e2","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A jelenlegi legfőbb ügyész távozásáról régóta pletykálnak, sajtóinformációk szerint az Alkotmánybíróság elnöke lehet.","shortLead":"A jelenlegi legfőbb ügyész távozásáról régóta pletykálnak, sajtóinformációk szerint az Alkotmánybíróság elnöke lehet.","id":"20250507_Kover-Laszlo-Polt-Peter-kivalo-alkotmanybiro-lesz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8d895804-1a04-45f8-a93e-3798286f66e2.jpg","index":0,"item":"5b19f853-8772-4356-8c8f-ac71143c9ce8","keywords":null,"link":"/itthon/20250507_Kover-Laszlo-Polt-Peter-kivalo-alkotmanybiro-lesz","timestamp":"2025. május. 07. 21:51","title":"Kövér László: Polt Péter kiváló alkotmánybíró lesz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"eb180eda-48dc-41da-9710-90ae63eb6893","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Moszkva szerint ők pedig több ukrán drónt semmisítettek meg az éjjel. ","shortLead":"Moszkva szerint ők pedig több ukrán drónt semmisítettek meg az éjjel. ","id":"20250507_oroszorszag-ukrajna-fovaros-ejszakai-tamadas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/eb180eda-48dc-41da-9710-90ae63eb6893.jpg","index":0,"item":"6abe220a-67d9-45d4-ba1e-fd65cbb0c2ce","keywords":null,"link":"/vilag/20250507_oroszorszag-ukrajna-fovaros-ejszakai-tamadas","timestamp":"2025. május. 07. 07:07","title":"Ketten meghaltak Kijevben, miután az oroszok újabb támadást indítottak az ukrán főváros ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a6be0d35-b6e2-4073-a4b8-6800ead47a0d","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Meglepte az elemzőket, hogy az árrésstop ellenére is csökkent az élelmiszerboltok forgalma márciusban. Áprilisban még segíthetnek a hosszú hétvégék, de a kiskereskedelemre vonatkozó éves növekedési előrejelzést máris egy százalékkal rontotta az ING.","shortLead":"Meglepte az elemzőket, hogy az árrésstop ellenére is csökkent az élelmiszerboltok forgalma márciusban. Áprilisban még...","id":"20250507_kiskereskedelemi-adat-gazdasag-elemzok-ing-erste-oksz-boltok-forgalma","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a6be0d35-b6e2-4073-a4b8-6800ead47a0d.jpg","index":0,"item":"06892239-fd29-4a80-8ea0-8ca15589a7e2","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250507_kiskereskedelemi-adat-gazdasag-elemzok-ing-erste-oksz-boltok-forgalma","timestamp":"2025. május. 07. 10:41","title":"Drasztikusan alulmúlta a piaci várakozásokat a kiskereskedelmi forgalom","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5e2bf2dc-719e-4164-91de-3e45b5fe9d8e","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Magyarországon nem napi két percben megy a gyűlöletpropaganda, hanem 24 órában, és nem véletlenül.","shortLead":"Magyarországon nem napi két percben megy a gyűlöletpropaganda, hanem 24 órában, és nem véletlenül.","id":"20250508_Deutsche-Welle-Orban-a-Nagy-Testver-stilusaban-gyulolkodik-Ukrajna-ellen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5e2bf2dc-719e-4164-91de-3e45b5fe9d8e.jpg","index":0,"item":"fb7d929b-71a1-4a0d-865a-0365eac43d21","keywords":null,"link":"/360/20250508_Deutsche-Welle-Orban-a-Nagy-Testver-stilusaban-gyulolkodik-Ukrajna-ellen","timestamp":"2025. május. 08. 07:30","title":"Deutsche Welle: Orbán a Nagy Testvér stílusában gyűlölködik Ukrajna ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b59a75d1-2605-4c7e-83a8-2800b669ce8f","c_author":"Lengyel Tibor","category":"360","description":"Organikus összeomlás vagy új stratégiai cél felé tart a Momentum? Fekete-Győr András azt javasolja, el se induljanak a 2026-os választáson. A HVG-nek adott interjúban azt mondta, ez egyszerre vezethet rendszerváltáshoz és a Momentum túléléséhez is. Szerinte azt kell eldönteni, hogy a probléma vagy a megoldás része akarnak lenni. A volt elnök beszélt arról is, mit tehetnének most más ellenzéki pártok, és mit tesz ő, ha a terve kudarcba fullad.","shortLead":"Organikus összeomlás vagy új stratégiai cél felé tart a Momentum? Fekete-Győr András azt javasolja, el se induljanak...","id":"20250507_Momentum-Fekete-Gyor-Andras-interju-valasztas-javaslat-indulas-rendszervaltas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b59a75d1-2605-4c7e-83a8-2800b669ce8f.jpg","index":0,"item":"a87d330c-a472-4a0c-af34-5bb9398ecb9a","keywords":null,"link":"/360/20250507_Momentum-Fekete-Gyor-Andras-interju-valasztas-javaslat-indulas-rendszervaltas","timestamp":"2025. május. 07. 18:18","title":"Fekete-Győr András: „Harcostársaimat ne küldjék vágóhídra, a Momentum tud sikeres lenni a parlamenten kívül is”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A kormány kitart amellett, hogy nem direkt húzzák-halasztják a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hanem csak úgy tűnik, és ráadásul ez is Brüsszel miatt van, de nem úgy. Azt Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy az ügyben indított társadalmi vitának semmi értelme, de ez is Brüsszel miatt van. A késlekedésre adott többi kormányzati kifogás legalább ilyen átlátszó.
Az egy órára eső elköteleződések számában alighanem rekordot állított be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki kétórás szerdai kormányinfón mintegy féltucatszor biztosított mindenkit a kormány nevében, hogy támogatják Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, és azon vannak, hogy az erről szóló törvényjavaslatokat még az év vége előtt megszavazza az Országgyűlés. A parlamenti döntéshez nem is a megfelelő számú támogató voks hiányzik, hiszen nemcsak a kormánypártok 135 „bátor emberére” lehet számítani, de – a Mi Hazánk kivételével – még az ellenzéki frakciók is támogatják, sőt sürgetik a döntést.
A gond az, hogy a kormány ugyan már július közepén benyújtotta a két ország NATO-felvételének támogatásáról szóló törvényjavaslatokat, és azóta is minden fórumon bizonygatja elköteleződését és támogatását, a formális, jóváhagyó döntés mégis késik: négy hónapja nemhogy szavazás nem volt, de eddig még a külügyi bizottság sem tárgyalta a témát, és a meghívó szerint nem szerepel a kérdés a bizottság jövő heti ülésén sem. Sőt, egyelőre a parlament december 7-én záruló őszi ülésszakának üléstervében sincs feltüntetve a bizottsági tárgyalás utáni plenáris vita, majd zárószavazás időpontja.
Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
Amikor más kormányzati előterjesztést, törvényjavaslatot – ha az valóban fontos a kormánynak – akár pár nap alatt végig futtatnak törvényhozáson a benyújtástól a zárószavazásig, nehéz magyarázatot találni arra, miért áll gyakorlatilag egyhelyben ez az ügy immár négy hónapja Magyarországon. Úgy, hogy közben a NATO 30 tagállama közül 28 ezalatt szakított időt arra, hogy ratifikálja a svéd és finn csatlakozást. Magyarországon kívül ezt csak Törökország nem tette meg, de eleve közölte, hogy feltételei vannak, míg Magyarország feltétel nélküli támogatásáról biztosította a két országot.
Mégis, a magyar Országgyűlés kormánypárti képviselői már attól is számtalan alkalommal elzárkóztak és inkább a halogatást választották – e héten kedden például egy ülésnap alatt kétszer is –, amikor az ellenzék megpróbált gyorsítani a folyamaton, hogy mielőbb szavazni tudjanak a ratifikálásról. Közben például egy szintén nemzetközi szerződést érintő, de a NATO-csatlakozási előterjesztéseknél frissebb, három hónappal később benyújtott kormányjavaslatot, ami a Magyarország és San Marino közti beruházásösztönzési megállapodás ratifikálása, már rég napirendre vett és tárgyal a törvényhozás.
A valóság a jelek szerint nem tiszteli sem Orbán Viktor és kormánya elköteleződését a svéd és finn NATO-csatlakozás mellett, sem pedig Gulyás Gergely miniszter fogadkozását, hogy erről még év végéig dönt a parlament. A december 7-ig tartó őszi ülésszak napirendjén ugyanis ez a téma nem szerepel, ráadásul közben társadalmi vitára is bocsátották a kérdést, ami jogilag értelmezhetetlen.
Emiatt is átlátszó a például Szijjártó Péter külügyminiszter vagy Gulyás Gergely által is emlegetett kifogás, hogy azért nem kerültek még sorra a NATO-s témák, mert a törvényhozásnak előre kellett venni az uniós pénzek megszerzése érdekében sürgős javaslatokat. Ezeket futószalagon fogadják el, de túlzás, hogy másra ne jutna idő. Elkezdték például tárgyalni az Aranybulla ünnepnapjáról szóló javaslatot, amiről Gulyás most azt mondta, hogy az is fontos. A NATO-s témák késleltetésének azt az értelmezést pedig, hogy ezzel próbál a kormány a tárgyalásokon az Európai Bizottságra nyomást gyakorolni, a miniszter tagadta, szerinte “nem kötik össze” a kettőt.
Mindenesetre Gulyás Gergely kitart ígérete mellett, hogy a skandináv államok NATO-csatlakozásának ratifikálására az EU-s témákat követően még az év vége előtt, az őszi parlamenti ülésszakon sor kerül. A késlekedés oka tehát a kormányzat nyilatkozataiban főként Brüsszel, mostanra “kikopott” az a korábban felhozott védekezés, miszerint a hatalmi ágak szétválasztása miatt a kormány keze meg van kötve, nem befolyásolhatja, nem sürgetheti a parlamentet. Új elemként előkerült viszont Gulyás érvkészletében is az, a korábban már használt indok, hogy amúgy sem dönthet a parlament a NATO-témában, mert még “folyik róla a társadalmi vita”.
Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár idén februárban
MTI
A kormány honlapján valóban elindult egy „vita”, észrevételeket várnak e-mailben, megjegyezve, hogy emiatt „a tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat”. A szerdai kormányinfón a hvg.hu meg is kérdezte Gulyást, hogy ennek mi értelme van, talán a kabinet által eldöntött és hangoztatott támogatást megvonnák, ha a beérkező, a témában laikus állampolgári vélemények többsége szerint nem kellene a svédek és a finnek NATO-tagságát támogatni? Gulyás válasza szerint nem, a támogatása eldöntött tény, ezen a társadalmi vita eredménye sem változtat, azt pedig amúgy sem lenne kötelező kiírni, mert a téma nemzetközi szerződést érint, de
a kormány inkább „túlteljesíti” a törvényjavaslatok társadalmi vitára bocsátásáról az Európai Bizottságnak tett vállalását – magyarán csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita, de ez is Brüsszel miatt van.
Akárhogy is, a két skandináv állam Törökország és Magyarország ratifikálása hiányában is számíthat a katonai szövetség támogatására. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette: a NATO akkor is cselekedni fog, ha Svédország vagy Finnország úgy kerülne nyomás alá akár Oroszország, vagy más ellenséges erő részéről, hogy még nem teljes jogú tagjai a szövetségnek. A szervezetet életre hívó szerződés 11. cikkelye szerint amúgy „a Szerződés az azt megerősítő államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerősítő okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerződés megerősítő okirataik letételének napján lép életbe.”
Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
A valóság a jelek szerint nem tiszteli sem Orbán Viktor és kormánya elköteleződését a svéd és finn NATO-csatlakozás mellett, sem pedig Gulyás Gergely miniszter fogadkozását, hogy erről még év végéig dönt a parlament. A december 7-ig tartó őszi ülésszak napirendjén ugyanis ez a téma nem szerepel, ráadásul közben társadalmi vitára is bocsátották a kérdést, ami jogilag értelmezhetetlen.