Egyelőre nincs mit és hogyan végrehajtani, mivel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete még nem végleges, „a magyar kormány február 10-ig a döntés felülvizsgálatát kérheti, jelenleg ezt mérlegeli” – válaszolta az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu azon kérdésére, hogy
mi a szaktárca álláspontja a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó bírósági ítéletről, és miként tervezik ez alapján módosítani a törvényt.
A hvg.hu adott hírt ugyanis arról, hogy nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága – két nemzetiségi szavazónak igazat adva – Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza.
Jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer a strasbourgi bíróság szerint
Több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részével – állapította meg friss ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely két nemzetiségi szavazónak igazat adva elmarasztalta Magyarországot, és a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írta elő.
A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben hozott november 10-i ítéletében a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy a magyar választási törvény nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során". Az ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról.
Az ítélet szerint sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is: alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.
Az ítélet a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását írja elő, de nem tett ajánlást a jogalkotónak, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet.
Amint azt az igazságügyi tárca is jelezte, az ítélet nem végleges, mert három hónapon belül, február 10-ig a kormány kérheti az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését. Ennek indokoltságáról bírói szűrőtestület dönt. Ha a kérelmet elutasítják, a döntés véglegessé válik, ha tovább engedik, akkor az ügy ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül, amelynek ítélete már végleges.
| Az esélytelenek nyugalmával |
| Tény, hogy a 13 elismert magyarországi nemzetiségből 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik. A strasbourgi bíróságon bepanaszolt konkrét, 2014-es választáson például mindössze 140 görög regisztrált – ennyien szerepeltek a nemzetiségi listán –, és közülük 102-en szavaztak végül. Ez pedig még a magyarországi görögök becsült 3000–3500 fős létszámához viszonyítva is nagyon kevés. Pláne úgy, hogy – nyilván az összes választó számától, a részvételről függően –, de ennél sokkal több érvényes szavazatra van szükség egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához is: a kedvezményes mandátumhoz is körülbelül 22 ezer szavazat kell, ezt pedig csak a legnépesebb, és választójogi szempontból legaktívabb német nemzetiségnek sikerült eddig megugornia – 2014-ben szószólóit, 2018-ban és 2022-ben már képviselői helyet szerezve. Ebben a ciklusban egy nemzetiségi képviselő és 11 szószóló van az Országgyűlésben. |
