Az elmúlt időszak eseményei folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthattak ki az emberekben, és nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Az ellenségkereső kormányzati kommunikáció is erősíti a stresszfaktort. Milyen károkat okoz mindez? Hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal? A többi között erről kérdeztük a szakembert.
Mi jellemezte 2022-t? A folyamatos változás és a folyamatos igény az újabb és újabb alkalmazkodásra – mondta a hvg360-nak Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. A társadalom általában is nagyon rossz mentális, mentálhigiénés állapotban fordult rá az újévre, de a gyerekeket nézve még rosszabb a helyzet.
A korábbi évtizedekben tapasztalt nyugalmi állapot 2008 körül a gazdasági válsággal – más szerint már a 2001-es terrortámadással – felborult, idővel pedig az anyagi nehézségeket követték a Covid-hullámok, a háború a szomszédunkban, és egyre kézzelfoghatóbb jelei vannak a klímaváltozásnak is.
„Mindez folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthat ki bennünk”, hiszen megjósolhatatlan és kontrollálhatatlan eseményekről van szó. Nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem, a tudományba vetett hit is meggyengül.
Ehhez az általános helyzethez Magyarországon specifikus működésmódok is hozzájárultak – magyarázza Szondy. „Itt leginkább arra gondolok, hogy a kormányzati kommunikáció hosszú évek óta a folyamatos megtámadottság „élményét’ nyújtja, és háborús szóhasználatot alkalmaz.”
Ennek pedig súlyos következményei vannak. Egyrészt, miután évek óta azt halljuk, támadás alatt állunk, valójában egy folyamatosan fenntartott, „harcolj vagy menekülj” állapotban élünk, ez pedig klasszikus stresszválasz. „Hosszú távon ez rendkívül megterhelő a szervezet számára, hiszen a stressz fizikailag is megbetegedést okozhat, de pszichésen is” – mondja a szakember, aki szerint ebben a hangulatban nem csoda, hogy nem érezzük jól magunkat. Persze már a háború és a Covid előtt sem éreztük jól magunkat. „Amikor fenyegetve érezzük magunkat, akkor a túlélés válik a központi kérdéssé, amihez képest a boldogság sokadlagos tényező.”
Egy ilyen állapotban a közösség teljesen természetes és érthető módon elkezd vágyni egy erős vezetőre, aki irányt mutat, képes egyszerű, érthető, kézzelfogható válaszokat adni a világ dolgaira. „Amikor fenntartjuk a szorongást, akkor az emberek hajlamosak az ilyen jellegű populista, autoriter vezetőket követni.”
Rövid távon, politikai szempontból tehát érthető a kormány stratégiája, hosszú távon viszont nem csak a stresszel van a baj: Harari mondta, hogy az emberiség olyan kihívások előtt áll – klímaváltozás elleni küzdelem, esetleges újabb járványok, romboló technológiák térnyerése –, amit egy-egy nemzet nem tud egyedül legyőzni. Ha egy ország képtelen a kooperációra, mert azt éli meg, hogy mások fenyegetik, vagy éppen jobb másoknál, akkor kudarcra van ítélve ezen kihívásokkal szemben – mondja Szondy Máté.
Az ellenségképgyártás az egész társadalom bizalomszintjét aláássa, és sokakban előkerülhet a „vajon mikor következem én” bizonytalan érzése. Beindulhat a hárítás, az „azonosulás az agresszorral” is, amíg viszont „nem válik normává az általános szolidaritás, addig hosszú távon is megmarad a szorongás és bizalmatlanság.”
És hogy mennyire hosszú távon? A rövid válasz az, hogy nagyon.
Szondy Máté azt mondta, pszichológusként nagyon megijeszti, amikor azt látja, hogy a gyerekek az óvodában migránsost játszanak, hiszen éppen gyerekkorban kellene megtanulni, hogyan kell jól kapcsolódni másokhoz, hogyan kell kooperálni, elfogadónak, befogadónak lenni.
„Ehhez képest, ha az elfogadás támogatását elkezdik démonizálni, akkor ez hosszú távon – amikor a gyermekeinkből serdülők, felnőttek lesznek – egyre súlyosabb problémákat vetít előre.”
Erről is kérdeztük a szakembert. A teljes beszélgetést itt találja:
Nagyon nehéz évünk lesz, de hogyan küzdjünk meg vele? Interjú Szondy Máté pszichológussal
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
