#szorongás

Szvetelszky Zsuzsa: A szorongás korát éljük, de van megoldás

Miért szorongunk ennyit egy olyan korban, amikor több információnk és több eszközünk van a kockázatok kezelésére, mint valaha? A bizonytalanságot nem tudjuk megszüntetni, mégis egyre több energiát fordítunk arra, hogy fejben előre megoldjuk a jövőt. Szvetelszky Zsuzsa szociológus egy svéd kutató gondolatai nyomán azt járja körül, hogyan lett a „mi van, ha?” korunk egyik alapélménye – és mi segíthet abban, hogy ne a lehetséges rossz forgatókönyvek irányítsák a mindennapjainkat.


Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel

Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.




Rafael Nadal pályafutása pszichológus szemmel: szenvedés, szorongás, teljesítménykényszer

Rafael Nadalon a tévén keresztül is látszott, hogy „valami nem stimmel” vele. A róla készült új Netflix dokufilm pedig pontos választ ad arra, amit pszichológusként eddig is sejtettünk, hogy micsoda teljesítményszorongás van a siker és a kényszeresség mögött. Nemcsak a vizespalackok mértani pontossággal történő elhelyezése, a vonalak kerülgetése és a rituális mozdulatsor volt árulkodó, hanem egyfajta feszültség a vonásokban, a tekintetben. Gábor Fanni pszichológus írása.


Újabb jó hírek a varázsgomba lelkünkre gyakorolt hatásáról

A pszilocibinről egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hathat a depresszióra, a szorongásra vagy a függőségekre, de még mindig kevésbé értjük, mi történik az agyban maga az élmény alatt és után. Egy új vizsgálat egészséges önkénteseken követte, hogyan változik az agyi aktivitás egy nagy dózisú pszilocibin hatására, és mi maradhat mérhető belőle hetekkel később.


Ezen a nyáron azok is szoronganak, akik eddig még sosem

Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.


A szorongás gyakran problémamegoldásnak álcázza magát – ez az egyszerű szabály segíthet

Mi lenne, ha megengednénk magunknak az aggódást – de csak egy meghatározott időpontban? Bár elsőre furcsán hangzik, a kognitív viselkedésterápia egyik legismertebb módszere éppen erre épül, és segíthet megtörni a szorongás és a túlgondolás ördögi körét. A szakemberek szerint ugyanis az agy gyakran összekeveri a problémamegoldást az aggodalmaskodással, ami hosszú távon csak fokozza a stresszt. Mutatjuk, hogyan működik a technika, amely sokaknak hozott már megkönnyebbülést.




Mély hallgatás övezi a szégyenbetegséget, pedig tömegek életét keseríti meg

A titkolózás, a stigma is nehezíti a vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdők helyzetét –- summáztak a szakértők a június 15-e és 21-e között rendezett Nemzetközi Kontinencia Héten. Pedig a kezelés, a gyógyulás egyáltalán nem reménytelen, pláne, hogy a biztató kutatásoknak hála újabb és újabb okok derülnek ki a háttérben. Köztük igen meglepőek is.


„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”

Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.



Szorongás, teljesítménykényszer, szerhasználat – az új generációs függőségek vajon veszélyesebbek, mint az alkohol?

A szorongás, a teljesítménykényszer és az identitáskeresés új mintázatai ma már nemcsak a fiatalok életmódját, hanem a függőségekhez való viszonyukat is alapjaiban alakítják át. A Z generáció szerhasználata, az e-cigaretta, az Elf Bar és a „tudatos” vagy kontrollált szerhasználat mögött sokkal mélyebb pszichológiai folyamatok húzódnak, mint elsőre gondolnánk. De vajon tényleg létezik biztonságos, kontrollált szerhasználat, vagy ez csak egy jól működő önámítás?


Miért szoronganak a nők többet Európában?

Az európai nők többet szoronganak, mint a férfiak; a depresszió, a kiégés folyamatosan sújtja őket. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak, hanem elégtelen társadalmi struktúrák, nemi egyenlőtlenségek – figyelmeztet egy friss európai jelentés.