Február 20-ra, hétfőre Kövér László házelnök összehívta a parlament rendkívüli ülésszakát – derül ki az Országgyűlés honlapjára felkerült napirendi javaslatból. Vagyis a várakozásokkal – és Gulyás Gergely korábbi bejelentésével szemben – még nem rendes, tavaszi ülésszak kezdődik, hanem csak egy rendkívüli ülésnappal.

Ezt muszáj volt összehívnia a fideszes házelnöknek, mivel az ellenzéki pártok LMP-s ötletre az elmúlt hetek-hónapok egyik legtöbbet emlegetett témája, a helyiek heves tiltakozását kiváltó, a debreceni CATL-akkumulátorgyár terve miatt rendkívüli ülést kezdeményeztek. A kormánynak kellemetlen perceket okozó témáról és az ellenzék mozgásáról ez ügyben itt írtunk bővebben:

A Fidesznek kínos perceket, az ellenzéknek pillanatnyi sikert hozhat az akkumulátorgyár-botrány

Óriási politikai hullámokat is vethetne a debreceni akkumulátorgyár ügye, ha az ellenzéki pártok jobban kihasználnák a tervezett beruházás elleni tiltakozáshullámot, amit igyekszik hitelteleníteni a Fidesz és a propagandasajtója. Pedig a Fidesz ellenzékben még a most feleslegesnek, sőt támadásnak tartott népszavazással próbált megakadályozni egy hasonló környezetterhelő beruházást, amit aztán kormányra kerülve büszkén felavatott Orbán.

A napirendi javaslat szerint a 16 órás üléskezdés után bizottsági tisztségviselőket választanak és interpellációk hangzanak el, majd következnek az azonnali kérdések és a kérdések. Ezt követően az első általános vita az LMP említett kezdeményezéséről, “Az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek és létesítmények létesítéséről szóló döntésekben való társadalmi részvételről” szóló határozati javaslatról szól.

Ezt másik két – szintén ellenzéki – javaslat általános vitáját tartanák. Az egyik a DK kezdeményezésére “Az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosításáról” szóló törvényjavaslat vitája. A másik az MSZP-s képviselők határozati javaslata “A munkavállalók védelme érdekében a kormányzat által kötött stratégai partnerségi megállapodások felülvizsgálatáról” címmel.

Más kérdés, hogy lehet, a rendkívüli ülésből nem lesz semmi, mivel már az elején keresztülhúzhatja az ellenzék számítását a kormánypárti többség. Egyszerűen azzal, hogy bojkottálják, nem mennek el az ülésre, hiszen – mint arra a napirendi javaslat is kitér – “a napirend előtti felszólalások elhangzását követően határozatképesség szükséges”, ám ha a kormánypártiak távolmaradása miatt nincs meg a határozatképesség, akkor a három ellenzéki javaslat vitájáig el sem jutnak.

Nem lenne meglepő, ha a Fidesz–KDNP ezt a stratégiát választaná, hiszen többször tettek már így. Az ellenzék által kezdeményezett hasonló rendkívüli ülésekre a kormánypárti képviselők nemigen mennek el, és a tapasztalat az, hogy ezek amúgy sem alkalmasak a kormányzat meggyőzésére, legfeljebb arra, hogy az ellenzéki felszólalók jól kidühöngjék magukat.

Akárhogy is, mindez azt jelenti, hogy az Országgyűlés rendes, tavaszi ülésszaka majd csak később, a hvg.hu információi szerint egy hétre rá, február 27-én kezdődhet, bár erre a meghívót még nem tették közzé.

Ezt támasztja alá, hogy az ATV értesülései szerint február 22-23-án Balatonfüreden lesz a Fidesz–KDNP szezonnyitó kihelyezett frakcióülése, melyen szerda este zárt ajtók mögött Orbán Viktor ad politikai-stratégiai helyzetértékelést.

Az ülésszak ezután kezdődik, ám ez meglehetős késlekedést jelez, hiszen általában már február elején-közepén beindul a törvényhozás rendes, tavaszi munkamenete.

Pedig megtárgyalni való téma éppen lenne bőséggel. Csakhogy két fontosat említsünk: meg kell tárgyalni a rendeletileg már módosított, de azután szavazásra a parlament elé terjesztett módosított idei központi költségvetést, illetve a sokszor ígért finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. A “rezsivédelem költségvetésének” nevezett büdzsé utólagos parlamenti jóváhagyása formaság, de alaposan átírták. A részleteket itt szedtük össze:

Az utolsó fillérig megnéztük, hogyan írta át a kormány a költségvetést

Ahogy drágul minden, sokkal több adót fogunk fizetni, így aztán lesz miből költeni - olvasható ki a költségvetés teljesen újraírt, épp az év vége előtt kihirdetett verziójából. A rezsi annyira elszáll, hogy a különadók nem lesznek elegendőek a rezsivédelmi alapra, az állam inkább üt egy ezermilliárdosnál is nagyobb lyukat a kasszán.