Csak az az ellenzéki párt nem tud 15 perc hírnevet szerezni az elmúlt hetek környezetterhelő beruházásait, így különösen a debreceni CATL-akkumulátorgyár tervét övező társadalmi tiltakozáshullámot kihasználva, amelyik nem is igazán akar. Van persze ilyen is, de a többségük inkább kihasználná a politikai lehetőséget, csak nem igazán megy neki.

Reviczky Zsolt

A kormányzat meg a kormánypropaganda ezalatt mégis a teljes ellenzéket próbálja beruházásellenesnek, sőt külföldi ügynöknek beállítani, miközben egyes miniszterek egészen elképesztő dolgokat beszélnek. A fideszes politikusok többsége azonban alapvetően hallgat, sőt sunnyog az ügyben. Pedig ellenzékben, 2008-ban még ők próbálták népszavazással megakadályozni egy gumiabroncsgyár építését, ami akkor nem is valósult meg, viszont kormányra kerülve ugyanezt már jelentős közpénzzel támogatták, és Orbán Viktor avatta fel a gyárat. Az még kérdéses, hogy a mostani ellenzéki népszavazási kezdeményezések eljutnak-e a referendumig a debreceni gyárról. A népszavazás eredményessége pedig még bizonytalanabb – főleg, hogy a Fidesz ellehetetlenítette magának a népszavazásnak az intézményét is.

A körülmények megértéséhez a debreceni CATL-akkumulátorgyár ügyének főbb fejleményei:

• Legyen akkumulátorgyár, csak ne az én szomszédomban
• Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak
• És akkor Debrecen is észrevette, hogyan működik a NER
• A kormány még nem bizonyította, miért jó az akkugyárak betelepülése
• A hatalom előbb felülírta a debreceniek akaratát, most pedig megszégyeníti az akkugyár ellen tüntetőket
• Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
• „Aztán jöttek a szavak: mérgező, kiszivárog, robbanás, Göd” - videóriport a debreceni akkumulátorgyár elleni tüntetésről
• Bekiabálások, füttyök, tüntetők – megint paprikás a hangulat a kínai akkugyáros közmeghallgatáson Debrecenben
• Rakják át Felcsútra, ha annyira biztonságos az akksigyár – forrtak az indulatok a debreceni lakossági fórumon
• Új rendelettel tolná még jobban az akkugyárak szekerét a kormány

Az LMP a legaktívabb, csak követhetetlen

Aligha meglepő, hogy a témában a magát leginkább zöldpártként meghatározó LMP a legaktívabb ellenzéki párt, bár nehéz követni, mit miért tesznek. Miután tavaly augusztusban kiderült, hogy a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója Debrecenben hozza létre második európai üzemét, az LMP bejelentette, hogy helyi népszavazást kezdeményez az üzem építése ellen.

Az LMP országos aláírásgyűjtésbe kezd az akkumulátorgyárak ellen

Facebook / LMP - Magyarország Zöld Pártja

A párt népszavazásra javasolt két kérdését ősszel jóvá is hagyták, meg lehetett volna kezdeni a referendum kiírásához szükséges számú helyi lakostól a támogató aláírások összegyűjtését, ám az LMP novemberben váratlanul úgy döntött, ezt az első lépést sem teszik meg, nem kezdték el az aláírásgyűjtést, esélyt sem adva így a helyi referendum sikerének. Ezt utóbb Schmuck Erzsébet társelnök a hvg.hu-nak azzal magyarázta, hogy taktikát váltottak, mivel a kormány akkumulátorgyártó-nagyhatalommá akarja tenni az országot. Mint mondta,

„Azt láttuk, hogy ezt nem lehet csak egyetlen városban elrendezni, ez országos probléma. Láttuk azt is, hogy nem jó irány, ha a helyi népszavazás felé megyünk el, ezért nem vettük fel az íveket, és ezért kezdeményezünk helyette országos népszavazást."

Az országos szintű népszavazás kérdését végül január végén nyújtotta be az LMP, és ez már valóban általános, az ország bármely pontján felmerülő hasonló esetre megoldást kínálna, mivel a kérdés úgy szól: „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Egyelőre a kérdést még nem tárgyalta, hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így még nem lehet megkezdeni a támogató aláírások gyűjtését sem. Ehhez képest, ismét egy váratlan húzással már a héten elkezdett aláírásokat gyűjteni az LMP, holott a párt maga is elismeri, hogy ez a gyűjtés valójában csak egy szimpátiaakció, egy petíció, jogi kötőereje nincs.

Mit csinál a többi ellenzéki párt, ha egyáltalán?

A másik, az ellenzéki palettán legzöldebb párt, a Párbeszéd mintha kevésbé aktívan foglalkozna a kérdéssel, bár nem tétlen. A debreceni akkumulátorgyárat és más környezetterhelő beruházásokat bíráló nyilatkozatokon kívül a párt azzal tudta felhívni magára a figyelmet, hogy megszórta adatigénylésekkel a Samsungot és a kormányt a gödi akkugyárral kapcsolatban, az Alkotmánybírósághoz fordul az akkumulátorgyárak építését megengedő szabályozás miatt, továbbá egy parlamenti vitanapot is kezdeményezett az akkumulátorgyárak telepítéséről és a kormány akkumulátorgyártási stratégiájáról.

A Párbeszéd a gödi közmeghallgatáson 2023. január 31-én

Túry Gergely

Utóbbi kudarca azonban borítékolható, mivel az ellenzék által kezdeményezett hasonló vitanapokra a kormánypárti képviselők nemigen mennek el, lényegében bojkottálják őket, és ezek amúgy sem alkalmasak a kormányzat meggyőzésére, legfeljebb arra, hogy az ellenzéki felszólalók jól kidühöngjék magukat.

Az egyelőre inkább a Demokratikus Koalícióval (DK) versenyre kelő és magát a visszatérő Donáth Annával felrázni igyekvő Momentum annyit tett az ügyben, hogy felmelegítette Debrecenben a korábban az LMP által félbehagyott helyi népszavazási kezdeményezést. Ők egy olyan kérdést adtak be, ami a nagy vízigényű ipari beruházásokat stoppolná, mivel a CATL akkumulátorgyárával szemben az egyik leggyakrabban hangoztatott félelem az, hogy hatalmas a vízigénye, miközben Debrecen amúgy is az ország vízben szegényebb környékei közé tartozik.

A Jobbik azzal exponálta magát a témában, hogy feltételekhez kötné az akkumulátorgyárak építését: a magyar vízkészlet védelmét, a szervezett vendégmunkás-import megszüntetését, a munkavállalók 95 százalékos hazai alkalmazotti arány teljesítését és az e cégeknek adott vissza nem térítendő támogatások felfüggesztését sürgetik. Az MSZP sem veti el az ilyen beruházásokat, de Komjáthi Imre társelnök szerint a biztonság a legfontosabb és a szocialisták is csak feltételekkel, a helyiek megkérdezése mellett engednék az ilyesmit, ezeket a parlamentnek benyújtott határozati javaslatban rögzítették.

Kotrógépek a CATL akkumulátorgyárának építését készítik elő a Debrecen melletti ipari területen 2023. február 4-én.

AFP / Attila Kisbenedek

A DK-nak is vannak ötletei: támogatja a témában a népszavazást, szigorítaná az építési szabályokat, Budapestet pedig „akkugyár-mentes övezetté” tenné. A Mi Hazánk pedig szintén helyi népszavazást sürget a CATL-beruházásról Debrecenben.

A Fidesz sunnyog és vagdalkozik, a sajtója támad

Ami pedig a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP hozzáállását, politikusi reakcióit illeti a témában, a skála elég széles a lapítástól a hárításon át a vádaskodásig. Szemléletes példa, hogy amikor kedden az Országgyűlés illetékes szakbizottságában, a fenntartható fejlődés elnevezésű testületben az LMP kezdeményezésére „a magyarországi akkumulátorgyárak, és a víziközmű-szolgáltatás helyzetéről és fejlesztési terveiről” lett volna szó, a hat kormánypárti tag egyike sem ment el az ülésre, így az határozatképtelenség miatt el is maradt.

Amikor pedig kormánypárti politikusok, netán miniszterek vagy a Fidesz-holdudvar „beszélő fejei” megszólalnak az ügyben, elég sok zagyvaságot hordanak össze. A legjobb példa erre talán a külföldi beruházások bevonzásáért felelős, és az ilyen sikerekkel gyakran büszkélkedő Szijjártó Péter, akinek két emlékezetes megjegyzését is érdemes kiemelni. Az egyik, amikor azt állította, hogy ha valaki az elektromos akkumulátorgyártás ellen küzd, az a környezetvédelem ellen, és a nemzetgazdasági érdekek ellen küzd. Sőt, Szijjártó nemrég egy újabb akkumulátoralkatrész-üzem építését jelentette be, és „hivatásos hergelőket” emlegetett.

Szijjártó Péter, Kikkava Juji, a japán Nippon Paper Industries Co., Ltd. vezérigazgatója és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a japán cég beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján 2023. február 6-án. A Nippon Paper Industries akkumulátoralkatrész-üzemet épít Vácrátóton.

MTI / Soós Lajos

Pedig nem is olyan rég még a Fidesz is sokkal érzékenyebb volt a környezet védelmére, egy-egy ilyen beruházás környékén élők érdekeire. Olyannyira, hogy 2008-ban – igaz, akkor Gyurcsány Ferencnek hívták a kormányfőt, a Fidesz pedig ellenzéki párt volt – még a Fidesz akarta népszavazással megakadályozni az indiai Apollo Tyres cég Gyöngyösre tervezett gumigyárának építését. Végül még a népszavazás megrendezése előtt kihátrált a beruházásból a külföldi befektető. Ám a sors furcsa fintoraként ugyanez a cég néhány évvel később az időközben kormányzati pozícióba került Fidesznél már nemcsak szívélyes fogadtatásra, hanem az állam bőkezű pénzügyi támogatására is talált, és végül felépítette a nem messzi Gyöngyöshalászon a gumigyárát, amit nem más avatott fel, mint Orbán Viktor miniszterelnök.

Most pedig ott tartunk, hogy a lakókörnyezetükért, egészségükért, nyugalmukért aggódó állampolgárokat – köztük kormánypárti szavazókat is – a kormány(párti)propaganda egyenesen árulónak, idegen ügynöknek és a „magyar érdekek” ellen áskálódónak igyekszik beállítani. Aki a kormányközeli párhuzamos valóság buborékjában él, és meg akarja tudni, mi történik a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban, olyan állításokkal találja szembe magát, minthogy semmi nem igaz az aggályokból, csak a globalista érdekek vezérlik az akkumulátorgyár elleni tiltakozást, a baloldal amerikai pénzből buszoztatja a tiltakozókat, a magyar zöldek amúgy is hazaárulók, a tiltakozók közt pedig vannak „áldebreceniek” is.

Csak sok-e, vagy elég is a CATL-beruházás ellenzője?

A magának amúgy környezetvédő szerepet kinéző Áder János volt köztársasági elnök finomított a kormánypropagandán, amikor megszólalásában nem volt sem bértüntetőzés, sem áldebrecenizés, viszont az ellenzéknek odaszólt, miközben azzal nyugtatott, hogy nem lesz semmi gond Debrecenben az akkugyárral. De mintha ez nem győzte volna meg a helyieket. Ugyan még nincs kiírva sem az országos népszavazás, sem pedig a debreceni helyi az akkumulátorgyár-ügyben, egy friss felmérés szerint elég sok az ellenzője – legalábbis helyben.

Reviczky Zsolt

A helyi népszavazást most felkaroló Momentum megbízásából a nemrég a 21 Kutatóközpont által készített reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 64 százaléka szerint a projekt káros hatásai jelentősebbek lesznek, mint a tőle várható haszon, és csak 19 százalék gondolta azt, hogy ez fordítva lenne. Az ellenzéki érzelmű válaszadók körében gyakorlatilag egyértelmű, 88 százalékos a beruházás elutasítottsága, de még a kormánypártiak 16 százaléka is kifejezetten elutasító volt a gyárral szemben. A gyárépítésről tartandó népszavazás kiírását a válaszadók 73 százaléka támogatta, megosztottság itt is inkább pártszimpátia-alapon volt, mivel a kormánypárti válaszadók 46 százaléka ellenzi a referendumot, míg 45 százalékuk támogatja.

Egy 1000 fős közvélemény-kutatásból ugyanakkor még nehéz biztosat jósolni arra vonatkozóan, hogy érvényes, illetve eredményes lenne-e a helyi népszavazás, pláne egy országos az akkugyár-témában. Míg korábban ugyanis 25 százalék volt a referendumok érvényességi küszöbe, azt a 2010-es „fülkeforradalom” után, az új Alaptörvényben a duplájára, 50 százalékra emelte a Fidesz. A helyi és az országos népszavazás sikerességéhez jelenleg két feltételt kell teljesíteni: az érvényesség és az eredményesség kritériumának egyszerre kell teljesülnie. A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint fele ugyanúgy válaszolja meg a feltett kérdést.

Debrecenben egyébként ez, az akkugyárról szóló referendum lenne az első helyi népszavazás, és az ilyenek amúgy ritkán sikeresek, általában éppen a magasra emelt érvényességi küszöb miatt. Érvényes és eredményes helyi népszavazást utoljára 2018-ban tartottak Magyarországon – abban az évben többet is –, de az azóta megrendezett 8 helyi referendum egyike sem volt sikeres. Országos népszavazás pedig utoljára 2008-ban volt sikeres, azt a Fidesz kezdeményezte a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ellen. Azóta két országos népszavazás rendeztek, de ezek – a 2016-os, a „betelepítési kvóta” elleni, és tavaly a parlamenti választással egyszerre tartott „gyermekvédelmi” – az előírtnál alacsonyabb részvétel miatt kudarcosak voltak, még ha a kormányzat sikerként adta is elő.

A választók akaratát mutatja, vagy olcsó politikai játékszer a népszavazás?

Nincs az a mindent kézivezérléssel irányító, elvetemült diktátor, akinek időnként ne kellene ország és világ előtt bizonyítania, hogy ő márpedig a nép támogatásával gyakorolja a hatalmát, így minden, amit csinál, az legitim. Erre a demonstrációra pedig remek eszköz a népszavazás intézménye.