"Nem fair a betegekkel ezt a játékot játszani. Amit a Magyar Orvosi Kamara tesz, az szemben áll hippokratészi eskünkkel" – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az Indexnek azzal kapcsolatban, hogy a MOK arra buzdította a háziorvosokat, amíg nem kezdődik érdemi tárgyalás a helyzetük rendezéséről, ne írják alá az új ügyeleti szerződésüket.

Kincses Gyula ebben az interjúban beszél arról, mik a problémáik:

Kincses Gyula: Most érzik magukat igazán kiszolgáltatottnak az orvosok

Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal.

Csató Gábor meggyőződése, hogy a kamara nem képviseli minden tagja véleményét és úgy látja, kettős játékot játszanak, ugyanis azáltal, hogy arra buzdítják a háziorvosokat, ne írják alá az ügyeleti szerződéseket nem a kormányra, hanem az orvosokra gyakorolnak nyomást, így a lépés nem alkalmas arra, hogy az egészségügy egyéb problémáira hívja fel a figyelmet.

Ide tartozik a bérfeszültség is, amiről Csató azt gondolja, az OMSZ-dolgozókat kevésbé érinti, de abban teljes az ágazati egyetértés, hogy az ápolók és szakdolgozók bérét emelni kell. Szerinte az lett volna igazán korrekt a kamara részéről, ha arra kérték volna a kormányt, hogy az idei, tizenegy százalékos orvosi béremelést inkább a szakdolgozókra fordítsák.

Az új ügyeleti rendszer februárban rajtolt Hajdú-Bihar vármegyében, ahol sok háziorvos nem volt hajlandó aláírni a szerződést. Csató szerint a jelentkezés a MOK február eleji akciója után torpant meg, ugyanakkor a hvg360-nak már előtte is beszámoltak az ellenállásról.

Csató azt mondta, ott eddig a felnőtt háziorvosok huszonöt, a gyermek háziorvosok negyven százaléka szerződött az OMSZ-szel, a több műszakot vállalóknak köszönhetően ezzel a megyei ügyelet hatvan százaléka biztosított.

Március elsejétől újabb két megyében, Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben állnak át, ahol eddig a háziorvosok tíz-húsz százaléka kötött szerződést, de hozzáteszi, ezek az arányok mindhárom régióban folyamatosan növekszenek, ugyanis a szakemberek "kezdenek rájönni arra, hogy az OMSZ a partnerük, és nem eszik orvost". Csató bizakodó, hogy márciusra valamennyi személyi és tárgyi feltétel biztosított lesz ebben a két vármegyében az átálláshoz.

Ahol pedig nincs elég ember, ott más orvosokat, mentőtiszteket szerződtetnek az üres pozíciókba. Ha pedig így is lesznek üres helyek, akkor vármegyei tiszti főorvosi felszólítja az orvosokat a szerződéskötésre.

Emlékeztet, a jogszabály szerint a mentőszolgálatnak országosan – Budapest kivételével – 2024. február 29-ig kell végrehajtani az átállást, áprilisban Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét kapcsolják be, de Budapest sem marad ki.

"A fővárosi koncepció készen áll, de azt szeretnénk, hogy az új rendszernek vidéken már kellő legitimációja legyen ahhoz, hogy a váltás Budapesten is megtörténhessen."

Budapesten legkésőbb jövő márciusra alakulhat át az ügyeleti rendszer.

Vannak olyan esték, amikor mindössze egy vagy két orvos van a teljes városra – értékeli a budapesti helyzetet Csató, aki úgy látja, bizonyos szempontból a fővárosban ellátás rosszabb helyzetben van, mint az ország más részein. A stratégia kidolgozásakor figyelembe vették, hogy a lakosság száma és szokásai is jelentősen eltérnek a vidéki településekétől, fontos eltérés, hogy sokkal többen mennek tömegközlekedéssel ügyeletre. Azt ígérik, az új rendszerben a mostaninál több gyermekorvosi ügyelet is lesz, hogy pontosan mennyi és hol, arról folyamatosan egyeztetnek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel.

Az OMSZ vezetője szerint az átalakítás hatékonyabbá teszi a betegellátást. Szerinte nem probléma, hogy a korábbi 300 helyett a jövőben csak 102 ügyeleti központ lesz, hiszen ügyelet alatt úgyis inkább sürgősségi ellátásra volt szükség. Ráadásul a központok többségébe eddig sem jutott elég szakember, így ezek egy részének megszüntetése megoldás a munkaerőhiányra is.

Csató elmagyarázta azt is, a betegek szempontjából mire érdemes figyelni a változások során. Továbbra is a 112-t kell hívni, ha valaki vészhelyzettel, mentést igénylő egészségügyi problémával szembesül, kisebb baj esetén – ha szükség van egészségügyi ellátásra, és már nem rendel a háziorvos – azonban a 1830-as számon lehet segítséget kérni. Ez a lehetőség egyelőre csak azokban a térségekben elérhető, ahol az új ügyeleti rendszer működik.