Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Külpolitikai, stratégiai útkeresést vélt felfedezni Török Gábor Orbán Viktor szombati évértékelőjében. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt:
a magyar kormányfő és a magyar kormány is fontolgatja azt, hogy a szövetségi politikájának eddigi formáján és irányán, vagy legalábbis a hangsúlyain ne változtasson-e.
Török szerint Orbán több, stratégiailag fontos kijelentést is tett az évértékelőben, ilyen volt például, hogy Magyarország a Nyugat része, a NATO-tagság létfontosságú, Oroszország és Magyarország között pedig szükség van egy szuverén Ukrajnára. A politikai elemző azt mondta: ha valóban igaz az a feltételezése, hogy Orbánék stratégiaváltáson gondolkoznak, akkor egy ilyen jellegű beszédnek az a célja, hogy az új stratégiából valamit megmutasson.
Török szerint a stratégiai változtatás célja az erőteljesebb visszatagozódás lehet a nyugati közösségbe, nem pedig az attól való még messzebb szakadás. Erre azért lehet szükség, mert értékelése szerint
Magyarország a céljait láthatóan nem nagyon tudja elérni azzal a stratégiával, amit most a nemzetközi szövetségi rendszerben visz.
Orbán beszédét reálpolitikai megszólalásként is lehet értékelni, Török ugyanis azt mondja: ha helyes a feltételezése és valóban nemzetközi politikai irányváltásra készül a kormány, akkor az a kormány problémáinak számát jelentősen csökkentené.
Török szerint a kormány jelenlegi problémáinak döntő hányada abból fakad, hogy a nyugati országokban megkérdőjeleződött, hogy „Magyarország pontosan hol áll és mi mozgatja a magyar kormány politikáját. Ezeket az aggodalmakat kellene valószínűleg eloszlatni ahhoz, hogy ezeknek a konfliktusoknak a súlya csökkenjen”. Az elemző szerint fontos, hogy Orbán kiemelte: a stratégiai célokban Magyarország egyetért a nyugati szövetségesekkel. Azt mondta, ilyen egyértelmű kiállás korábban nem hangzott el – ez pedig fontosabb annál, hogy a kormányfő beszédében békepárti és háborúpárti országokra osztotta a nyugati országokat.
Kitért arra is, hogy 2023 bár választásmentes év lesz Magyarországon, ez nem jelenti azt, hogy a kormány megnyugodhat: Lengyelországban, ahol a jelenlegi kormány a háború kitöréséig a magyar legnagyobb szövetségese volt, ősszel választásokat tartanak – ha pedig a jelenlegi kormány bukik, akkor Orbán utolsó közeli szövetségesét is elveszíti az Európai Unióban.
Török az infláció elleni küzdelemről azt mondta, hogy Orbán azzal nem vállal túl nagy politikai kockázatot, hogy kijelenti: év végéig egy számjegyűre fogják mérsékelni az inflációt. Viszont szerinte az egy nehezen tartható állítás, hogy az infláció elszabadulásában a kormánynak semmi szerepe nincs, míg a letörésében jelentős szerepet vállal.
Néhány percben értékelte az ellenzéki pártok jövő- és évértékelőit. Szerinte nem igaz, amit a DK állít, hogy azzal tudnak maguknak valós tábort építeni, hogy elszipkázzák az ellenzéki pártok politikusait, hiszen a párt támogatottsága nem ugrott meg. Ez a módszer arra jó, hogy a többi ellenzéki pártot gyengítse. 2024 pedig a Párbeszédnek és az MSZP-nek is az utolsó állomás lehet – ezek a pártok értékelése szerint a végóráikat élik. Török azt mondta, hogy a DK 2022-ből megértette: egy pártra van szükség, ami irányítani tudja az ellenzéki politikát.
Abból azonban nagyon kevés látszik, hogyan készülnek az ellenzéki pártok a 2024-es Európai Parlamenti, illetve önkormányzati választásokra, utóbbin viszont öngyilkosság lenne, ha egymás ellen indulnának el – véli az elemző. Karácsony Gergely főpolgármester teljesítményét nagyon rossznak értékelte, mivel a főváros részéről az utóbbi években többször is elhangzott, hogy a kormány kiéhezteti Budapestet – a csőd valahogy mégsem következett be soha. Karácsony szerinte egy olyan politikus, aki szövetségeseitől kapott sebeket, jelenleg őt csak az erősíti, hogy ellenzéki kihívója nincs – viszont sem a DK, sem a Momentum nem teheti meg szerinte, hogy nem indítanak erős főpolgármester-jelöltet 2024-ben Budapesten.
A teljes beszélgetés ide hallgatható meg:
Orbán évértékelőjét ezekben a cikkekben elemeztük bővebben:
Elemzők az Orbán-évértékelőről: "Morálisan, esztétikailag és intellektuálisan is vállalhatatlan"
Egy új közlekedési bérlet bevezetésén kívül sok újdonságot nem, viszont annál több közhelyet, semmitmondást, jól ismert propagandahazugságot, néhány kétes értékű poént és némi hergelést, fenyegetést is tartalmazott Orbán Viktor évértékelője. A háború és az infláció jelentette veszélyre felfűzött miniszterelnöki szónoklatot elemeztük szakértők segítségével.
Nagy Iván László: A legszomorúbb barakk
Csatlósállam maradtunk, csak már vidámság és jólét nélkül. Orbán Viktor szombaton 13 év legelkeserítőbb beszédét mondta, amelyben egy olyan országot mutatott be, ahol nincs minek örülni, csak mások keserűségének, és bárki más megdögölhet, csak minket hagyjanak békén. Ez az ő Magyarországa. Vélemény.
